Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
római birtoktan közel 2<)00 éves fejtegetés, bírálás és analizálás daczára ép oly megoldatlanul, ép oly bizonytalan alapokon áll, mint talán akkor, midőn Ulpianus és Paulus vitatkoztak tételei felett. Annyi munka, annyi fáradság sikertelensége mind sűrűbben vetette fel azt az eszmét, hogy az egész római birtoktannal szakítani kellene és a változott körülményeknek, a moderne fejlettebb gazdasági és társadalmi, valamint forgalmi viszonyoknak megfelelő birtoktant kellene teremteni. Ezen eszmét különösen Bekker műveiben * látjuk kifejtve, a ki egy önálló munkában ** is hangsúlyozza a birtoktan reformálásának a szükségességét, megjelölve egyszersmind azt az utat és módot is, a mely szerint ez új birtoktannak alakulását szükségesnek tartja. Nézete szerint szakítani kell főként az animus és corpus tanával. És valóban be kell ismerni, hogy a birtok e két eleme, annak összekapcsolódása, természetének ininémüsége, szóval a fogalmukkal egybekapcsolt számtalan kérdések tették a birtokot úgyszólván meg- fejthetlen problémává. Mert számtalan eset fordul elő a gyakorlati életben, a midőn a birtok kétségtelen, pedig az animus teljesen hiányzik. Ilyen esetekben vagy fictio útján iparkodtak előteremteni azt, a mi nem létezett, vagy pedig egyszerűen képtelen eredményekre jutottak. Csak egy példát az utóbbira. Az alvó koldusnak a markába csúsztatok egy koronát. Az arramenő tolvaj észreveszi ezt és ellopja a pénzdarabot. Kérdés, meglopta-e a tolvaj a koldust. Bómai jog szerint nem, mert hisz a pénz nem jutott a koldus birtokába, mivel ő alvó állapotban lévén, a birtokszerzéshez szükséges animussal nem birt. Kit lopott hát meg a tolvaj, mert hisz kétségtelen a lopás esetének fenforgása. Bómai jog szerint meglopott engem, az ajándékozót, mert engem kell a koldus felébredéséig a pénzdarab birtokosának tekinteni. Hogy az animusnak fictio útján történt belemagyará- zása a birtokszerzési actusra hasonlókép milyen képtelen ered* Bekker : Das Beeilt des Besitzes bei den Bömern, 1880. Lásd ebhez Brinz : Bírálatát kr. Y. J. S. XXIII. köt. 388. old. és köv. Lásd erre Bekker válaszát Sav. Z. S. V. köt. 154. lap és köv., a melyben Bekker fenti munkájában kifejtett álláspontját iparkodik Brinzzel szemben megvédelmezni. ** Bekker: Zur Beform des Besitzrechts, Jalirb. f. Dogm. XXX. k. 255. és köv. 23 175
