Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
12 A birtoklás kezdete, létezése és megszűnése nem mint puszta események jelentkeznek, hanem a személy egy bizonyos magatartásának a következményei, a melynek a belső rúgója az akarat, animus. De hogyan képzeljük ezt az akaratot? Mi legyen annak a tartalma. Ez az akarat gyakorlati, gazdasági czélok megvalósítására irányuló törekvés, szándék. Kérdés már most, hogy a birtokviszonynál mikor mondhatjuk, hogy ez az akarat tényleg létezik ? Minden esetben, ha annak nem létezése, hiánya nem valószínű. Tehát a külső ténykedésből — objektív ismérvekből - következtetünk a belső subjektiv motívumra, az akaratra és ugyancsak külső ténykedések alapján kell azt is meghatározni, vájjon animus sibi, vagy alieno nomine possi- dendi-ről van-e szó'. Pininszki a birtok fogalmának a meghatározásánál Savigny uralmi elméletével szemben a dolog szolgálatára helyezi a fősúlyt. Szerinte a dolog szolgál a személynek és nem a személy uralkodik a dolog felett. De vájjon van-e ebben valami különbség, kérdi Hölder.* Nem teljesen azonos-e ez a két fogalom ? Hiszen a dolog csak úgy szolgálhat birtokosának, ha viszont tényleges uralmának alá van vetve. A szolgálat és az uralom teljesen correlát, egymást feltételező és nem kizáró fogalmak. De ez csak látszólag van így. Mert a dolog akkor is szolgálhat czéljaimnak, a midőn az egyáltalában nincs tényleges hatalmamban. A bérbe adott ház, a haszonbérbe adott föld nincsenek az én, hanem a bérlő, haszonbérlő hatalmában, mégis legalább részben nekem szolgálnak. Hát az örökbérlet, vagy örökhaszonbérletnél, hogy állunk e correlát, fogalmakkal. A birtokos a dolgát örökre kiadta a kezéből, uralmát felette örökre elvesztette és mégis birtokos marad, mert hisz a dolog ezentúl sem szűnik meg őt az örökbér, örökhaszonbér alakjában szolgálni. Nem osztom Hölder szigorú kritikájának azt az álláspontját sem, hogy a «gazdasági elem»-nek a birtok fogalmába való belevonása semmi jelentőséggel sem bírna. Szerinte Pininszki * Pininski, Kniep, Scheurl, Strohal stb. munkáihoz irt bírálatában kr. Y. J. S. XXIX. köt. 414. és köv. 1. Hölder e munkájában, a mely egyszersmind birtoktani tanulmány is, Savigny hívének vallja magát és elég élesen bírálja a bírálat tárgyát képező azokat a műveket, a melyek az ú. n. uralkodó birtokolmélet ellen foglaltak állást. 164
