Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
13 az a kitétele, hogy a birtok egy a személy és dolog közötti gaz- dasági kapcsolat ép úgy vonatkozik a tulajdonjogra is és így a birtoklás speciális tulajdonságának nem tekinthető. Nézetem szerint ez az állítás a tulajdonjog jogi természetének félreösme- résén alapszik. A tulajdonjog a dolog és személy közötti jogi kapcsolat első sorban, a mely lehet tényleges gazdasági kapcsolat is, de nem okvetlenül és mindig az. A tulajdonjog tartalmának ugyanis leglényegesebb alkatrésze a birtoklásra való jog (ius possidendi). A mennyiben a tulajdonos dolgát birtokolja, annak egyszersmind gazdasági hasznait is élvezi. Ebben az esetben a tulajdonjog a személy és dolog közötti gazdasági kapcsolat is egyszersmind. De előfordulhat, hogy a tulajdonos a dolog birtokát elvesztette. 0 a tulajdonjog jogi természeténél fogva ennek daezára tulajdonos marad, bár nyilvánvalóan nem mondható, hogy ő a birtokából kiesett dolognak gazdasági értelemben ura lenne. Én tehát Kegelsbergerrel inkább azon a nézeten vagyok, hogy Pininszki elmélete, a mely az uralkodó elmélettel szemben a birtokost a dolog gazdasági értelemben vett urának nevezte, határozott haladást jelent. Pininszki felfogásához igen közel áll Strohal,* a ki különben szintén Ihering nyomdokain haladva, teljesen független és önálló logikával sok tekintetben ugyanazokra az eredményekre ut, mint Pininszki. E két kiváló író felfogásainak és fejtegetéseinek a végeredményben való egyezése, mint azt Strohal bevezetésében megjegyzi, örvendetes jelenség a birtoktan terén. A birtoklás szerinte egy állandó jellegű állapot (Zustand); a mely az apprehensio cselekménye által keletkezik. Állandó jellege abban nyilvánul, hogy van benne egy tartós elem (Durchhaltendes Element), a mely csak a birtoklás megszünté* Succession in den Besitz nach römischem und heutigem Beeilt. Graz, 1885. Strohal e kitűnő kis munkájában kiterjeszkedik a birtok egész lényegének a megvilágítására. Lényegileg ellentétes állást foglal el Savignyval szemben és sokban egyezik Pininski és Bekkerrel. E művén kívül a birtokra vonatkozólag számos tanulmánya jelent meg a német folyóiratokban. Lásd különösen : Zum Besitzrecht des Entwurfs, eines bürgerlichen Gesetzbuches für das Deutsche Beich. Jahrbücher für die Dogm. XXIX. köt. 1890. Ugyanitt XXX. köt. 1891. U. о. Dei Sachbesitz nach dem В. G. В. XXXIII. köt. 1898. 16Ö
