Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
io A mint a birtok megszereztetik, ha a személj7 a dolgot olyan helyzetbe hozza, a melyben azt a tulajdonos szokta bírni vagyis (inormális» helyzetbe, ép úgy elvész a birtok, ha a dolog a közfelfogás szerint abnormis vagyis oly helyzetbe jut, a milyenben az a tulajdonos által használtatni nem szokott. Az erdőben vagy mezőn heverő ekszer vagy aranyláneznak tehát nincs birtokosa, mert az nyilvánvalóan abnormis helyzetben van. Ezek alapján rögtön felismerhető, hogy valamely dolog birtokban van-e vagy nincs. Ez pedig felette fontos a birtok biztonsága és védelme szempontjából. A tolvaj ugyan akkor is el fogja vinni a dolgot, ha nyilvánvalóan látja, hogy az birtokol- tatik, de minden tisztességes ember, tudva a birtokháborítás és elvonás tilos voltát, ilyen cselekménytől tartózkodni fog. Ily módon a birtok nem csak a személy, legtöbbször nem elegendő physikai hatalma, mint főképen a törvény tiltó rendelkezésének mindenkire gyakorolt erkölcsi és jogi hatásában nyeri legbiztosabb támpontját. Ihering felfogása annyiban mutat nagy haladást, a mennyiben a birtoklás létezését függetleníti a physikai és a birtokos belső lelkületében gyökerező uralmi momentumoktól és annak megítélésénél a gyakorlati élet felfogásának döntő szerepet juttat. Mind a mellett elmélete erős támadásoknak lett tárgya. Kétségkívül nagy hibája, hogy a birtok fogalmát a legszorosabban a tulajdonjoghoz kapcsolja, azt minden önállóságától megfosztva egyenesen a tulajdonjog egyik segédintézményévé degradálja. Legvilágosabban kidomborodik ez az intentio idézett munkájának befejező soraiban. In der Beziehung zum Eigenthum, így szól, liegt der Schlüssel zum Verständnis der ganzen materiellen Besitztheorie : sowohl für die abstracte Ausdehnung des Besitzinstitutes — sie geht völlig parallel mit dem Eigenthum — als für die Erfordernisse des concreten Besitzes — sie reduziren sich auf den Gesichtspunkt des dem Eigenthum entsprechenden äusseren Verhältnisses zur Sache, die Beziehung des Sachenbesitzes als die Thatsfächlichkeit oder Sichtbarkeit des Eigenthums schliesst die ganze Besitztheorie in sich. Az Ihering által felállított birtokelméletnek sok hive támadt. 162
