Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Zachár Gyula: A birtok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetében [199., 1902]
9 Lényegileg egészen új elvi alapon alkotja meg a birtok elméletét Ihering.* Munkája úgyszólván forradalmi átalakulást idézett elő a birtoktan terén. Ihering a Savigny és követői alkotta birtoktan legfundamentalisabb tételeit halomra dönti, a birtokot az «animus domini« szinte rejtélyes befolyásától függetleníti s tárgyilagos, egész jellegének megfelelő objectiv alapra fekteti. Ihering a birtoklást a legszorosabb kapcsolatba hozza a tulajdonjoggal. Szerinte a birtok a tulajdonjog megtestesülése; a tulajdonjog a birtoklásban válik szemmelláthatóvá; tehát a birtok a személy és dolog között fennálló oly tényleges viszony, a mely személynek az illető dolgon létező tulajdonjogának megfelel. Miként létesül tehát a birtok ? Egyszerűen úgy, hogy a birtokos a dolgot oly helyzetbe hozza, mint a milyenben közszokás és közfelfogás szerint hasontermészetii dolgon a tulajdonos szokta tulajdonjogát gyakorolni. Ezt az állapotot, ezt a helyzetet pedig, a melyben a tulajdonos a dolog feletti jogát gyakorolni szokta a dolog normalis helyzetének nevezi. Igen természetes, hogy az egyes dolgoknak természetük és sajátságuk szerint más és más a normalis, vagyis az a helyzetük, a melyben a tulajdonos szolgálatára irányuló gazdasági hivatásukat teljesítik. így némely dolgok, különösen értékesebb ingóságok, drágakövek a tényleges bírás detentió útján szokták gazdasági hivatásukat teljesíteni; e dolgok normalis helyzete tehát a tényleges detentio. Ellenben ingatlanok pl. földbirtok, liget, havas stb. nem szoktak semminemű tényleges nexusba hozatni a tulajdonossal; ezek gazdasági hivatásukat természetüknek megfelelő módon teljesen separált helyzetben szokták teljesíteni. — Ezekre nézve tehát a separáltsúg a tulajdonos személyétől való teljes elkülönítettség a közfelfogásnak megfelelő, tehát normalis helyzet. * Iheringnek a birtoklással foglalkozó nagyobb müvei a következők: Geist des römischen Rechts 4. köt. 5. kiad. 1891. Új birtok - elméletét a ient i. «lieber den Grund des Besitzschutzes» czímű munkájában alkotta meg. Lásd e munkára vonatkozólag Schmid bírálatát kr. V. J. S. XII. k. 70. old. Lásd továbbá Iheringtől: Der Besitzwille, 1889. Bírálatot készített hozzá Baron: Jahrbuch f. Dog. XXIX. k. 192. Ihering birtokelméletét legtisztábban körvonalazta a Jahrb. f. Dogm. czímü folyóirat XXXII. kötetében megjelent tanulmányában. 161
