Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
fog a kedvezményben részesíteni. Emberek vagyunk valameny- nyien. Nem lehet-e attól tartani, hogy a törvény előtti egyenlőség helyébe egy megkülönböztetés fog lépni, hasonló ahhoz, melyet a ha^atló római császárság kora «classes nobiliores» és «classes humiliores» között felállított?! Én legalább tartok attól, hogy nem a duhajkodó parasztnak fognak megkegyelmezni, hanem a földesúrnak, ki nyomorékká verte béresét, nem a közönséges tolvajnak, hanem a hivatalos pénzeket elsikkasztó tisztviselőnek, a ki jó családból származik, nem a spiritussal könnyelműen bánó cselédnek, hanem az úri vadásznak, ki ügyetlensége által emberhalált okozott. S ha nem is mutatkoznék — még öntudatlanul sem — a bíróság rokonszenve az elítéltek bizonyos kategóriája iránt: a közvélemény részrehajlással fogja gyanúsítani a törvény hivatott őrét, akár alkalmazta, akár nem alkalmazta bizonyos vallású, nemzetiségű, osztályú elítélttel szemben a kedvezményt. Végül Liszt Ferencz, ki minden elvi kérdésben a positiv jog ellen küzd, hivatkozással a változott társadalmi felfogásokra, annyira tisztában van a javasolt újítás forradalmi jellege iránt, hogy inkább lemond ked vencz eszméjének megvalósításáról, semhogy azt a kodifikált büntetőjog minden átalakítása nélkül mintegy mechanikus módon a fennálló büntetési rendszerbe beilleszsze. «A törvényhozó» — így nyilatkozik a N. B. E. porosz csoportjának első (hallei) gyűlésén — «nem koczkáztat- hatja a feltételes elitélést a létező jog alapján, mert életbeléptetése feltételezi vagy a szabadságvesztés miniumának egyidejű emelését vagy a büntetésnek szigorítását a katonai fogház mintájára. Azonkívül összefüggésbe kell hozni a pénzbüntetésnek átalakításával s ez úton a behajthatlansága esetében alkalmazandó szabadságvesztés-büntetés elleni aggályokat megszüntetni. »* 49 * Azonkívül Liszt a «nordwestdeutscher Gefängnissverein»-nak 1890. május 31-én Hamburgban tartott évi gyűlésén, nemkülönben az Oberlandesgericht-ek elnökeinek és a kir. főügyészeknek a feltételes elitélés tárgyában adott véleményére, végre Wachnak «Beform der Freiheitsstrafe» czimű munkájára vonatkozólag közzétett nyilatkozatában kifejezetten hangsúlyozta, hogy a feltételes elitélést csak láncz- szemnek tekinti más reformjavaslatai sorozatában, és azokkal kapcso4 149
