Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
44 nem tudtak vele megbarátkozni * ** és legújabban Olaszország is, a büntetőjog classicus hazája, sajnálattal — az igaz — és tisztelettel — az is igaz — de azért mégis félretette a veszélyes újítást.* Akármiként alakuljon azonban a feltételes elitélés jövendőbeli sorsa, annyi bizonyos, hogy jelenlegi elterjedését sem köszönheti kizárólag, talán nem is kiválólag a criminalpolitikai iskolának. Ez utóbbinak ellenfelei inkább mint hívei segítették elő diadalát. Ebben a pontban találkoztak a repressio erősítésére és annak gyöngítésére irányuló törekvések. Különösen hazai irodalmunkban az intézmény előharczosainak sorában leginkább azok tűntek ki, kik elvből ellenzik a javithatlanok kiközösítését és a minimumok felemelését. Nem képzelhető nagyobb ellentét, mint a dr. Fayer László budapesti egyetemi tanár s fiatal gárdája által képviselt irány és a criminalpolitikai iskola vezérszelleme által hirdetett társadalmi és tudományos ige. Dr. Fayer László philantrop, a szó legnemesebb értelmében, de — mint a francziák mondják — «il a les défauts de ses qualités». Nem mentes a philantropok rózsaszínű optimis- musától. Annyira szereti az embert, hogy szeme csak azt látja, a mit szive kíván. Az egyén hibái és fogyatkozásai épp úgy elhomályosodnak képzeletében, mint a társadalom könyörtelen * Az intézmény egyik barátja azt Írja a Németországban uralkodó hangulatról: «Es kann keinem Zweifel unterliegen, dass die bedingte Verurtheilung zur Zeit, wenigstens in den Kreisen der Juristen und Strafanstaltbeamten Deutschlands, erheblich mehr Gegner als Freunde zählt. Und in den übrigen Kreisen-----------? 1 Man darf die Stimmen, die sich in der Tagespresse geäussert haben, nicht zählen, besser ist es, sie zu wägen. Man darf nicht vergessen, dass ein grosser Theil dieser Anhänger der Maassregel nur gewohnlieitsmässig der Abschwächung der Strafgewalt zugejubelt hat, und dass sich die Sache jedenfalls wesentlich anders gestaltet haben würde, wäre die bedingte Verurtheilung mit der Unschädlichmachung der Unverbesserlichen und dem Hinaufrücken der Strafminima im Verein vorgeschlagen worden.» Appelius, Die Reformbestrebungen auf dem Gebiete des Strafrechts, Zeitschrift f. d. ges. Strafrechtswissenschaft XII. 29. s köv. 1. ** A feltételes elitélés életbeléptetésére vonatkozó mozgalmat részletesen ismerteti Vámbéri/ Rusztem a Jogt. Közi. 1901. 1. számában. 144