Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
43 országból nem igen hallottunk a visszaesés apadásáról'*' és Belgiumban, az egyetlen országban, hol részletes és megbízható statisztikai adatok egész terjedelmében világítják meg a bűnügyi mozgalom hullámzásait, a bűncselekmények száma évről-évre jelentékeny mértékben szaporodik.** A feltételes elitélés Columbusai is tehát meggyőződhettek arról, hogy élő ember nem jut a paradicsomba és hogy nincsenek csodaszerek. A fokonkinti kiábrándulás nyomai más tekintetben is észlelhetők; azok a nagy európai államok, melyeket első rohamra meg nem hódított a nagy lelkesedéssel felkarolt intézmény, utóbb sem hagyták el tartózkodó állásukat és ámbár tudom, hogy parlamentáris kormányokra különös csáberővel hat a liberalismus látszatával biró és anyagi áldozatokat nem igénylő, sőt költségkíméléssel járó népszerű újítások felkarolása: azt hiszem mégis, hogy az európai cultura talaján a feltételes elitélés befejezte pályafutását. A jelek legalább arra mutatnak. Németországban a mérvadó jogászi körök már kezdettől fogva * A franczia belügyminiszter 1895. február 15-én a képviselőház előtt tartott beszédében nem igen kedvezően nyilatkozott az új intézmény alkalmazásáról és különösen figyelmeztetett a visszaélés veszélyeire : «La lói sur le sursis á la peine est appliquée aussi et appli- quée trés largement. 11 ne faudrait pas en abuser. O’est une question de mesure et la mesure difficile á garder á Г application de cette lói présente un assez grand inconvénient presque inévitable. La jurisprudence par la force тёте des choses nest pas uniforme dans tous les ressorts. Suivant qu’un tribunal on une cour estime que la lói peut étre appliquée plus ou moins largement, les prévenus en bénéficient ou ne bénéficient pás. Mais prétendre que la lói n’est appliquée c’est inexact. J’ai connu, il n’y a pás bien longtemps, un magistrat municipal, qui aprés avoir delapidé les fonds d’une caisse appartenant á des ouvriers, a bénéficié de cette lói. Je ne veux pás critiser la décision du tribunal, mais je regrette qu’on se sóit montré si indulgent. On a incontestablement en cette circonstance dépassé la pensée du legis- lateur.» ** Az annuaire statistique de la Belgique szerint a bűnesetek száma az 1888. évig 142,000 és 157,000 között váltakozott. Az 1887. évben inkább hanyatló irányzatot mutat. Már lS88-ban •—- a törvény életbeléptetése évében •— a szám felszökik 179,011-re és 1891-ben 190,568-ra, 1896-ban végül 203,631-re. Y. ö. Wach, Blätter für Gefängniskunde, 1899, 336. 1. 143