Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]

21 A helyes útbaigazításra leginkább szoruló gyakorlatnak egyebet nem nyújt, mint egy koczkáztatott kísérletet, mely ép oly kevéssé bizonyít, ha sikerül, mint ha rossz helyen alkalma­zottnak mutatkozik. Mentségére csak azt hozza fel, hogy leg­alább megkímélte az elitéltet a szabadságvesztésbüntetés végre­hajtásától s e negatív előnyért feláldozza a társadalmi jogbiz­tonságot, mely a törvény komolyságába vetett hiten épül fel. Végül ott, hol az egyéni szabadságot teljesen megsemmisítő, a bűnös egész életére kiható rendelkezés forog szóban: az általa annyira ócsárolt bírói «bölcs belátást» sőt az esküdtnek a rokon- és ellenszenv, pillanatnyi befolyások és öntudatlan előítéletek által sugalmazott «benső» meggyőződését ruházza fel a végleges döntés jogával, és megbízza annak a büntetésnek megállapítá­sával, mely «a társadalomra nézve hasznavehetetlenné vált bűntettest újabb büntetendő cselekmények elkövetésének physi- kai lehetőségétől örökre vagy bizonyos időre megfosztja, őt a társadalomból kiküszöböli (mesterséges selectio).-“ A bűnösök osztályozására irányuló tudományos törekvés­nek ezt az eredményét tartva szem előtt: a kárbaveszett drága időn kívül, melyet Liszt kijelentése szerint az «uomo delinquente» és kevésbé veszélyes rokonainak anthropologiai ismérveinek kutatása igényelt, a tudomány szenvedő mérlegét az alkalmi- és szokásszerű bűnös, valamint a közbenső fokozat megkülöm- böztetésére fordított erőkifejtés meddősége is terheli. Még feltűnőbb az uj iskola deficitje abban a kérdésben, melyben maga is a reform sarkpontját látja: a büntetés bírói kimérése tárgyában. A javíthatlanok elszigetelésénél megszű­nik a büntetés tartama meghatározásának szüksége. A bünte­tésnek mint javító eszköznek hatása előzetesen meg nem álla­pítható ; a javítható bűnösöknél tehát a végrehajtás eredménye dönt a büntetés mértéke fölött. Minthogy azonban a feltételes elitélés esetében egy nemcsak relative, hanem absolute határo­zott büntetési tétel nem nélkülözhető; minthogy továbbá az elijesztő büntetés kimérésénél criminalpolitikai tekintetek kell Haltbarkeit.» Die psychologischen Grundlagen der Kriminalpolitik, Zeitschrift XVI. 480. 1. * Liszt, Lehrbuch 56. 1. 121

Next

/
Thumbnails
Contents