Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)
Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]
22 hogy mérvadók legyenek :1 az idevágó szabályok felállításának kötelezettsége elől az uj iskola ki nem térhetett. Ha mindazonáltal sem Liszt sem követői e feladatnak megoldására nem vállalkoztak és az általános követelmény felállításával beérték ott, hol a tan életrevalóságának próbakövét éppen a részletes keresztülvitel módja képezte volna : e mulasztás okát csak abban a zavarban találhatom, melyet a bűnösség fogalmának elejtése mellett a büntetés bírói kimérésének legalább részleges fentartása okozhatott. A criminalpolitikai elveket uraló büntetéskimérés tana nincsen megírva, és ha figyelembe vesszük egyes Íróknak nyilatkozatait az irányadó szempontok érvényesülésének módjáról, ennek a tannak megvalósítása nem csak egy új, a régi traditiók nyűge alól teljesen felszabadult bírói nemzedéket tételezne fel, hanem a büntetéskiszabás uj módja legnagyobb mérvben keltené fel az uralkodó «ethikai fölfogások» ellenkezését, melyeknek rokonszenvében Liszt tanának támaszát látta a jogászok czéhszerű elfogultsága ellen.1 2 Egészen más eredményre kell hogy jusson az a biró, a ki a büntetésben a megtorlás igazságos eszközét látja, és alkalmazásával a tettest bűnösségével arányos büntetéssel akarja sújtani, mint az a biró, a kinek szemében a büntetés nemére és mértékére nézve a concret esetben elérendő czél megvalósítása mérvadó,3 * * * * 8 s a ki társadalmi baj ellen társadalmi gyógy1 «Für die Strafzumessung verlangen wir, in wenigstens scheinbarem Gegensätze zur klassischen Schule, die Herrschaft criminalpoli- tischer Erwägungen.» Zeitschrift XIH. 367. 2 «Was die von der J. K. Y. entfesselte Bewegung in weiteren Kreisen populär, zugleich aber bei manchem zünftigen Juristen unangenehm gemacht hat, das ist gerade der Umstand, dass sie jenen «geltenden ethischen Anschauungen», die freilich nur als dunkle Empfindung unterhalb der Schwelle des Bewusstseins leben, entgegengekommen ist, sie zu den ihrigen gemacht, ihnen, soweit als heute schon möglich ist, die juristische Fassung gegeben hat.» Liszt, Die deterministischen Gegner der Zweckstrafe, Zeitschrift XIII. 353. 1. 8 «Die Vertheidiger der Zweckstrafe wollen, dass über das Maass der Strafe (Art und Dauer) der im Einzelfall mit der Strafe zu verfolgende Zweck, also eine criminalpolitische Erwägung entscheide.» Liszt, i. h. 365. 1. ДО
