Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 23. kötet (196-200. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 23. (Budapest, 1902)

Baumgarten Izidor: A büntetés kimérése criminalpolitikai szempontból. II. [198., 1902]

22 hogy mérvadók legyenek :1 az idevágó szabályok felállításának kötelezettsége elől az uj iskola ki nem térhetett. Ha mindazon­által sem Liszt sem követői e feladatnak megoldására nem vállalkoztak és az általános követelmény felállításával beérték ott, hol a tan életrevalóságának próbakövét éppen a részletes keresztülvitel módja képezte volna : e mulasztás okát csak ab­ban a zavarban találhatom, melyet a bűnösség fogalmának elejtése mellett a büntetés bírói kimérésének legalább részleges fentartása okozhatott. A criminalpolitikai elveket uraló büntetéskimérés tana nincsen megírva, és ha figyelembe vesszük egyes Íróknak nyi­latkozatait az irányadó szempontok érvényesülésének módjáról, ennek a tannak megvalósítása nem csak egy új, a régi traditiók nyűge alól teljesen felszabadult bírói nemzedéket tételezne fel, hanem a büntetéskiszabás uj módja legnagyobb mérvben kel­tené fel az uralkodó «ethikai fölfogások» ellenkezését, melyek­nek rokonszenvében Liszt tanának támaszát látta a jogászok czéhszerű elfogultsága ellen.1 2 Egészen más eredményre kell hogy jusson az a biró, a ki a büntetésben a megtorlás igazságos eszközét látja, és alkal­mazásával a tettest bűnösségével arányos büntetéssel akarja sújtani, mint az a biró, a kinek szemében a büntetés nemére és mértékére nézve a concret esetben elérendő czél megvalósí­tása mérvadó,3 * * * * 8 s a ki társadalmi baj ellen társadalmi gyógy­1 «Für die Strafzumessung verlangen wir, in wenigstens schein­barem Gegensätze zur klassischen Schule, die Herrschaft criminalpoli- tischer Erwägungen.» Zeitschrift XIH. 367. 2 «Was die von der J. K. Y. entfesselte Bewegung in weiteren Kreisen populär, zugleich aber bei manchem zünftigen Juristen un­angenehm gemacht hat, das ist gerade der Umstand, dass sie jenen «geltenden ethischen Anschauungen», die freilich nur als dunkle Em­pfindung unterhalb der Schwelle des Bewusstseins leben, entgegen­gekommen ist, sie zu den ihrigen gemacht, ihnen, soweit als heute schon möglich ist, die juristische Fassung gegeben hat.» Liszt, Die deterministischen Gegner der Zweckstrafe, Zeitschrift XIII. 353. 1. 8 «Die Vertheidiger der Zweckstrafe wollen, dass über das Maass der Strafe (Art und Dauer) der im Einzelfall mit der Strafe zu ver­folgende Zweck, also eine criminalpolitische Erwägung entscheide.» Liszt, i. h. 365. 1. ДО

Next

/
Thumbnails
Contents