Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
80 tik és én is azt hiszem, hogy habár a javaslat szűk keretének kitágítása oly irányban, hogy a jelzálogos kölcsönökben, vagy értékpapírokra adandó kölcsönökben való elhelyezés veszélyekkel járhat, a mennyiben az első a díjtartalék könnyű folyósítását akadályozná, a másik pedig report üzletek kötésére csábíthatna, mégis megfontolandó, vájjon nem lehetne-e a társaságoknak a díjtartalék elhelyezésénél nagyobb latitudet engedni. Nincs indok arra, hogy itt nagyobb szigort alkalmazzunk, mint más országok törvényei alkalmaznak és nem lehet elzárkózni azon ellenvetés elől sem, mely azon rendelkezésre vonatkozik, hogy a díjtartalék legalább 50%-a magyar állampapírokban ellielyezendő.Ezen intézkedés ellen, mely a porosz és olasz példa után indul, különösen biztosítási körök azt hozzák fel, hogy a tapasztalat tanúsítja, miszerint a magyar államhitel elismert szilárdsága mellett is az állampapírok válságos időkben nagyobb árfolyamingadozásoknak vannak kitéve, mint egyéb pupilláris vagyon elhelyezésére alkalmas belföldi értékpapírok, de mert másfelől azon felfogás sem alaptalan, hogy épen Magyarországban fölötte szükséges, hogy az állam magának emissióknál egy tekintélyes belföldi klientelát biztosítson. A két álláspontot össze kellene egyeztetni és az 50%-ra rugó kényszerelhelyezést 20—25 százalékra leszállítani. Ezen intézkedéseknek a kár-biztosítás díjtartalékára vonatkozó alkalmazását is diffikultálják, azt állítván. hogy azok gyakorlati alkalmazásukban sok inkonvenientiára fognak vezetni azért, mert ezen alap terhére folytonosan utalványozások eszközöltetnek és azért leghelyesebb volna a társaságokat arra kötelezni, hogy ezen készleteket jóhitelü budapesti pénzintézeteknél elhelyezve tartsák. Itt nem hagyhatom érintetlenül azon kérdést sem, vájjon kit illet a díjtartalék értékpapír állományában beálló árfolyam- nyereség ? Abból kiindulva, hogy a vállalat köteles a biztosítottnak a biztosítási összeget biztosítani és az e czélra szolgáló díjtartalékot oly magasságban fentartani és dotálni, hogy azzal a biztosított igényeit ki lehessen elégíteni, ebből kiindulva, azon következtetésekhez kell jutni, hogy az árfolyam-nyereség, a mennyiben a jelzett előfeltételek fenforognak, a biztosító és nem a biztosított tulajdonát képezik. Mert valamint az esetleges árfolyamveszteségek a biztosítottat nem érintik és azok pótlására a 80
