Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
79 ugyanazért azt az egész vonalon annál a közegnél is kell meghagyni, a ki azt gyakorolni hivatva van, a polgári bíróságok pedig maradjanak azon a téren, a mely számukra ki van jelölve, t. i. a magánjog terén. Sokkal ismeretesebbek azon szempontok, melyek az administrativ jog és bíráskodás és melyek a magánjog és bíráskodás terén mérvadók, semhogy azokra kiterjeszkednem kellene és azért csak arra az egy fontos momentumra utalok, hogy míg a közigazgatási bíráskodásnál a czélszerüségi okok dominálnak és ennélfogva a bírót tág diskretionális hatalommal kell felruházni, addig a magánjog terén a birót csak tisztán jogi szempontok vezérelhetik és szabad belátásának igen szűk tér van szabva. En tehát már e szempontból is a döntést a szóban forgó ügyekben szívesebben bízom a biztosítási hivatalra, mint a bíróságra. Nem ismerek egyetlen egy modern törvényt sem, mely ezt a felfogást magáévá nem tenné és azon bifurcationak hódolna, a melynek szószólója Beck Öméltósága. Aschweizi törvény, mely mindenhol mintául állíttatik oda, ismer ugyan bírói eljárást is, de hol ? ott, hol bizonyos csalási jelleggel biró tényálladékok megbüntetéséről van szó, ott azonban, hol a felügyelet és ellenőrzés kérdése forog fenn, ott a Bundesrath, mely Schweizben a biztosítási hivatal funktióit végzi, tágkörü hatályos döntési joggal is bir. «Wenn der Stand einer Unternehmung für die Versicherten nicht mehr die nothwendige Garantie bietet, und die Unternehmung nicht innerhalb der festgesetzten Frist die vom Bundesrathe verlangten Abänderungen an ihrer Organisation oder Geschäftsführung vornimmt, so hat der Bundesrath derselben die Bewilligung zum Abschlüsse weiterer Geschäfte zu entziehen.» így intézkedik a 9. czikk; itt tehát a legfontosabb tényálladókról a lét- és nemlét kérdéséről van szó, de azért a felügyelő hatóság nem elégszik meg az intési és véleményadási joggal, hanem saját hatáskörében dönti el azon kérdést, vájjon a társaság tovább folytathatja-e üzemét, igen vagy nem. Ugyanígy az osztrák regulativum és a legújabb német javaslat. Az állami biztosítási hivatal a javaslat szerint a függetlenség garantiáival is fel van ruházva, a mennyiben az állami felügyeletet mint külön és önálló hivatalt gyakorolja, a melyre a kormánynak, a fegyelmi és az általános felügyeleti hatáskörtől 79
