Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
<s a további üzemet. Külföldi biztosító vállalatot is eltilthat a belföldön való működéstől, ezt is minden jogorvoslat kizárásával. Az üzem megtiltása esetén szabadon intézkedik, a vállalatot feloszlatja és ezt a czégjegyzékbe bejegyezteti. Felhívhatja az intézetet, hogy vagyoni helyzetének orvoslásáról záros határidőn belül gondoskodjék és erre az időre korlátozhat a és megtilthatja bizonyos fizetések eszközlését, nevezetesen a nyereségek felosztását, a kötvények visszaváltását, azokra kölcsön vagy7 előleg adását, és joga van a biztosítások alapján esedékessé váló fizetéseket felére leszállítani. Minden bizonyítást eszközölhet, feleket, tanukat, szakértőket eskü alatt kihallgathat, vagy megkereséssel a bíróság által kihallgattathat. Költségei, dijai és rendbírságok tárgyában hozott határozatai végrehajtható közokiratok. Látjuk, hogy ez a második tervezet óriási jogkört ad a biztosítási hivatal kézébe és egészen más felügyelet és intézkedési kör alá helyezte a biztosítási vállalatokat, mint az első tervezet. Alapjában és következményeiben főfontosságú kérdés, hogy a tervezet még mindig a nyilvánossági rendszer alapján áll-e, kiegészítve az állami felügyeleti és ellenőrzési rendszerrel, vagy pedig minő más rendszer alapján ? A tervezet maga erről kifejezett intézkedést nem tartalmazván és indokolása még meg nem jelenvén, önállóan kell erre vonatkozó véleményünket magunknak megalkotnunk. Nagyobb súlylyal azon államok sem avatkoznak belé a biztosítási vállalatok viszonyaiba, a melyek a bevallott engedélyezési rendszer alapján állanak, mint Ausztria, Svájcz, New- York állam. A nemet javaslat, mely szintén bevallottan az engedélyezési rendszert fogadja el, sem nyújt az államnak nagyobb hatalmat a vállalatok üzletébe való beavatkozásra, mint a mi tervezetünk. Sőt a német javaslat 5. §-a határozottan kiemeli, hogy az engedély meg nem tagadható abból az okból, hogy erre a vállalatra szükség nincsen, és csak akkor tagadható meg, ha nem látszik kellően biztosítva az, hogy a vállalat elvállalandó kötelezettségének tartósan képes lesz megfelelni vagy ha a közjó szempontjából kételyek támaszthatók a vállalatnak czélja vagy berendezése tekintetében. Mi tehát a különbség ezen törvények és javaslat között, 8
