Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
!1 melyek az engedélyezési rendszer alapjára helyezkedtek és a mi tervezetünk közt az állami beavatkozás mérve és terjedelme tekintetében ? ✓ Úgyszólván semmi. Észrevétlenül, szótlanul es minden megokolás nélkül ime benne vagyunk mi is az állami concessionális rendszernek kellő közepében. Hogy minő fontos okok működtek közre, hogy az előttünk levő tervezet elfogadta az engedélyezési rendszert: azt én nem tudom. Mert az csak nem ok, hogy időközben megjelent a német javaslat és az (más traditiók alapján és más tényleges viszonyoknak szabályozásával) az engedélyezési rendszerre helyezkedett. Talán a tervezetnek még meg nem jelent indokolása e tekintetben világosságot fog terjeszteni. Megismertettem a tervezetnek az álláspontját az állami felügyelet, illetve beavatkozás tárgyában és most vizsgálni akarom azt, hogy tételes törvényünknek tervezett megváltoztatását mennyiben helyeslem és mennyiben nem. Nagy, óriási jogkör az, a melylyel a tervezet a biztosítási hivatalt felruházza. Bölcs kezelés mellett talán áldássá válhatik, de túlzások, értelmetlenség vagy rosszakarat fenforgása esetén átokká, bilincscsé fajulhat, nemcsak ostorává a visszaéléseknek, de megrontójává is a helyesnek és üdvösnek. Ha azonban voltak, vannak vagy várhatók olyan mérvű visszaélések, a melyek meg nem szüntethetők ily veszélyes gyógyszer nélkül, úgy (ha mástól eredményt nem remélhetünk) még a legradikálisabb orvosságtól sem szabad visszariadnunk. Ám vizsgáljuk közelebbről ezeket a kérdéseket és vonjuk le azután a következtetéseket. Itt előre bocsátom, hogy nem kifogásolom a tervezetnek a díjtartalékok letéteményezésére vonatkozó kényszerintézkedését, hogy tehát fel fogom fejtegetésemben tételezni, hogy a díjtartalékok úgy a belföldi, mint a külföldi társulatoknál biztonságban vannak a biztosítottak részére és teljesen ki van zárva, hogy ezzel a díjtartalékkal visszaélés legyen elkövethető. Szükséges és helyes-e az óriási hatáskör a külföldi társulatokkal és az-e a belföldiekkel szemben? у