Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
44 tosítási vállalat ezen körülmény miatt az ügylet érvénytelenségét csak akkor támadhatja meg, ha az ügynök a valótlan tartalmat a biztosított tényleges bemondásának megfelelően töltötte ki az ajánlatban. Ha tehát az ügynök azt kérdezte, hogy volt-e már tűzkára, vagy pedig, hogy gyógykezeltetett-e már és a biztosított erre azt mondja, hogy igen, az ajánlatba pedig az ügynök bevezeti, hogy nem, akkor, ha a biztosított, a ki az ajánlatot aláírta és a kit a biztosítási kötelezettség terhel, kimutatja, hogy ez a tényállás a bemondásának meg nem felel, abban az esetben az ügylet érvényességét megtámadni nem lehet. Ennek a §-nak az utolsó bekezdése a biztosítási teherre vonatkozik, a mennyiben, ha sem írni, sem olvasni nem tud a biztosított, sem neki kellőleg meg nem magyaráztatott az ajánlat, ebben az esetben a vállalatot terheli annak bizonyítása, hogy az ügynök a valótlan tartalmat a bemondásnak megfelelően töltötte ki. Balog Arnold tagtárs úr propositiójára nézve még egy megjegyzésem van. Azt mondja, ha az ügynök akár szóban, akár külön iratban a szabályszerűen kiállított ajánlatnak valóságra nézve nem vitás tartalmával nem ellenkező feltételt állapít meg az ajánlattevővel, a biztosítónak joga van ezen feltétel tudomására jutásától számított 8 napon belül az ügylettől visszalépni. Az ügynök a biztosítottnak az ajánlat kitöltése alkalmával, az ajánlat tartalmával nem ellenkező azt a kötelező kikötést teszi, hogy az 50 ezer forintról szóló életbiztosítási kötvény ellenében 50 ezer forintnyi kölcsönt kap, ez a társulat tudomására jut fél év után és mert a biztosított fél éven keresztül folytonosan várta, az ügynök talán hitegette is, hogy folyamatban vannak a tárgyalások a kölcsön megkapása iránt, mi áll elő ebben az esetben ? Ha érvénytelen volna az ügylet, akkor a vállalat fél éven keresztül ingyen vállalta el és viselte a koczkázatot. A javaslatnak egyéb elvi kérdéseire nézve ezek után rövidesen fogok reflektálni, mert nem kívánom a t. teljes-ülés szíves figyelmét oly hosszú időre igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Mi a javaslat czélja? A biztosítási intézményt egészséges fejlődése mellett megszilárdítani, a biztosítottaknak érdekeit képviselni és azokat megvédeni. Ezen czél elérhető azáltal, ha a biztosítási vállalatok olyan vagyoni helyzetben vannak, hogy a biz41
