Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
45 tosítottak irányában elvállalt kötelezettségeiknek eleget tenni képesek. Ezen vagyoni helyzet pedig megteremthető akkor, hogy ha kellő materiális garantiák forognak fenn és ha ezen materiális garantiák sikeres keresztülvitelének biztosításáról gondoskodva van. Az utóbbi, a keresztülvitel biztosítása, az állami biztosítási hivatal feladata, a miről már fentebbb szólottám. Kérdés már most, hogy melyek a szükséges materiális garantiák. Először is a biztosítási alap. A javaslat a kereskedelmi törvénynyel egyezőleg három főágat különböztet meg: élet-, kár- és viszontbiztosítást. Mindegyikre nézve 600,000 korona alapot kíván. Ennek kettős czélja van. Először is tekintetbe kell venni, hogy minden biztosítási vállalat mindjárt megalakulása kezdetén az első felszerelési és szervezési költségekre, továbbá az első években a szerzési költségekre igen nagy kiadásokat fordít. Ennek a fedezésére tehát jelentékenyebb alap szükséges. Ennek az alapnak azonban más czélja is van, a vállalat ugyanis a díjbevételből, illetőleg az ebből alkotott díjtartalékokból fedezi a kötelezettségeket. Ha ezen díjtartalékok, különösen a fiatal vállalatoknál az üzem kezdetén, nem nyújtanak elég alapot a kötelezettségek teljesítésére, akkor a biztosítási alapnak az a rendeltetése, bogy ezen kötelezettségek kiegészítésére szolgáljon. Az alap meghatározásánál természetesen tekintetbe kell venni egyrészt azt, hogy az anyagi biztosíték meg legyen, de másrészt nem szabad túlmagas összegben megállapítani, nehogy ez a vállalatoknak igen nagy terhére legyen. A javaslat szerint megállapított 600,000 korona az a középösszeg, mely mindkét kívánalomnak megfelel. A második és ennél fontosabb materiális garantia: a díj - tartalékok, ügy a kárdíjbevételekből, mint az életbiztosítási bevételekből alkottatik a tartalék. Hogy ha a kárbiztosítás a számadási éven tüli időre terjed és a biztosítási díj ezen számadási éven túl terjedő időre fizettetik, akkor az ezen időre előre fizetett díjból alkottatik a kárdíjtartalék es az ezen időben előállott kötelezettség teljesítésere fordíttatik. Sokkal fontosabb és életbevágóbb ennél az életbiztosítási díjtartalék. Az életbiztosítási díjtartaléknál három fő momentum irányadó : 1. a díjak, 2. a halandósági táblázat és 3. a kamatláb. A díjaknál a netto díjak veendők alapul, nehogy a Zilmer-theoria 45
