Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
32 magyaráztatott, annak bizonyítása, hogy az ajánlat a biztosított bemondásának megfelelő, a biztosító vállalatot terheli». Ez az intézkedés sem fedi az élet szükségleteit, a mennyiben nemcsak akkor szükséges védelem, ha az illető egyáltalában nem tud sem írni, sem olvasni, vagy ha az ajánlatot nem érti, hanem általában, ha az ajánlat tartalmát más tölti ki. Különösen czél- zok arra az esetre, ha az ajánlat tartalmát az ügynök tölti ki. Nem az a kérdés tehát, tud-e az ajánlattevő írni, olvasni, hanem az, mi történjék, ha az ügynök tölti ki az ajánlatot, ki legyen felelős az ügynököknek nem ellenőrizhető machinátióiért. Hogy mily keveset nyújt a tervezetben foglalt szabály, arra nézve utalok még azon esetre, ha az ajánlattevő vagy csak írni, vagy csak olvasni tud, akkor vége az egész védelemnek. Yan még két intézkedés, a melynek különválasztása teljesen fölösleges. Az első intézkedés szerint, ha a biztosítási ügylet az ügynök által vagy a biztosítottól különböző személy által, az ügynök jelenlétében, kitöltött ajánlat alapján köttetett meg es ez az ajánlat valótlan feleletet tartalmaz oly tényről vagy körülményről, melyről az ügynök közvetlen észlelet alapján meggyőződést szerzett vagy szerezhetett volna és a mely a biztosítás elvállalására fontosságánál fogva befolyással bírhat, a biztosítási vállalat e körülmény miatt az ügylet érvényességét meg nem támadhatja. A másik pont ennek egy alesetét foglalja magában, t. i. ha maga az ajánlattevő közölte az ügynökkel az illető körülményt. Fölösleges e két tényálladéki elem kettéválasztása. De ez a szkasz sem elégít ki, mert itt is csak arról van szó, hogy a vállalat mikor támadhatja meg az ügyletet, de nem ad megtámadási jogot az ajánlattevőnek, sem az ajánlattevőt meg nem védi a biztosító támadása elől. Bocsánatot kérek, ne csak a vállalatot méltóztassanak tekinteni, ne csak ezt az egyesetet méltóztassanak intézkedés tárgyává tenni, hanem általában azt, hogy az ügylet hogyan érvényes és érvénytelen. A mi az ügynök egyéb, járulékos hatáskörét illeti, nagyban és egészben magamévá teszem a tervezet 25. §-ának intézkedéseivel. Nem eléggé kimerítő a c) pont, mely nem nagy szabatossággal «a szerződés által föltételezett esemény bekövetkezéséről és annak megtörténte után teljesítendő bejelentések» átvételére hatalmazza fel az ügynököt. 32
