Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
33 A d) pont nagyon is széles hatáskörrel ruházza fel az ügynököt a biztosító rovására, a mennyiben a díjak beszedésére az ügynököt saját nyugtájára is felhatalmazza, hacsak a biztosító a biztosítottat arról, hogy az ügynök a díj fölvételére nincs feljogosítva, nem értesítette. Ez a közlési kötelesség nagy teher volna a biztosító intézetre nézve, a melynek elmulasztása esetleg indokolatlanul anyagi kárral sújtaná a biztosítót. Ezek mellett a kritikai megjegyzések mellett méltóztassanak megengedni, hogy positiv javaslatokat is tegyek. Az ügynök általános jogállását és járulékos jogcselekményeit a következő szövegezésben vélem körülírni: «A biztosítási ügynök a biztosítási ügyletek szerzésére nézve a biztosító vállalat meghatalmazottja. Jogköre kiterjed különösen a következő jogcselekményekre : a) hogy ügyletkötésre feleket szerezzen, a biztosítási ajánlatot a biztosítottól átvegye és a vállalathoz továbbítsa; b) a biztosítási kötvényt a biztosítottnak kiszolgáltassa és ennek ellenében a biztosítási díjat saját nyugtájára is fölvegye ; c) a szerződés által föltételezett mindennemű bejelentéseket a biztosítottól átvegye és d) a visszatérő időszakokban fizetendő biztosítási díjat a vállalat nyugtája ellenében felvegye. e) A visszatérő időszakokban fizetendő díjakat saját nyugtájára fölvegye, ha erre a biztosító részéről felhatalmaztatik, vagy ha e felhatalmazás a biztosító magatartásából következtethető. » Ennek a szakasznak indokolása folyik a fenti kritikai észrevételekből. Az ügynöknek az ajánlat kitöltésénél való szerepe tekintetében a következő szabályozást proponálom : «a) Ha a biztosított fél az ajánlatot nem sajátkezűleg töltötte ki és az ajánlaton az ügyletnél jelen volt két tanú és pedig az egyik tanú sajátkezű írásával és mindkét tanú aláírásával nem tanúsítja, hogy az ajánlat a biztosítottnak felolvastatott és megmagyaráztatott, annak bizonyítása, hogy az ajánlat a biztosított bemondásának megfelelő, a biztosítót terheli. Az ügynök vagy a biztosító más alkalmazottja nem lehet tanú. b) Ha az ügynök akár szóval, akár külön iratban a szabály 3 33
