Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)

Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]

:;i

alapján köttetett meg és ez az ajánlat oly valótlan feleletet tartalmaz, mely fontosságánál fogva a biztosítás elvállalására befolyással lebet, a biztosítási vállalat e körülmény miatt az ügylet érvényességét meg nem támadhatja, ha a biztosított bizonyítja, hogy a valótlan feleletet az ajánlat kitöltésénél közreműködött ügynöknek az ajánlatban foglalt homályos vagy határozatlan kérdés értelmének magyarázata alapján adta.«

Elég complikált mondatszerkezet, nem is érthető első hallásra, de tulajdonképen igen keveset mond, mert föltételezi, hogy a kérdőívben homályos vagy határozatlan kérdés legyen és erre a homályos vagy határozatlan kérdésre az ügynök olyan magyarázatot adjon, a melynek folytán az ajánlatba valótlan adat jut be. Nagyon jól tudjuk, hogy az ajánlati űrlapok legtöbbször jól vannak szerkesztve : nincsenek homályos kérdések és nem is ezzel történik a visszaélés, hanem azzal, hogy az ügynök a világos kérdést a járatlan és értelmetlen ember előtt másként magyarázza, mint a hogy a biztosító érti, vagy hogy azt mondja az ajánlattevőnek, hogy erre a kérdésre nem is kell felelni.

Nem is az ajánlati kérdőív tartalmának magyarázatánál fordul elő a sok tévedésbe ejtés, hanem vagy hogy mást igér az ügynök, mint a mi az ajánlatban foglaltatik, vagy ezenfelül is igér olyant, a mi nem ellenkezik a biztosítási ajánlat tartalmával. Egyiket sem fedi ez a szakasz, és így az ajánlattevőknek legvitálisabb érdekeit ismét nem látjuk biztosítva, sőt ba jól meggondoljuk a 26. §. tartalmát, akkor látjuk, hogy tulajdonképen semmi egyébről nincs benne szó, csakis a biztosítási vállalat megtámadási jogáról. A tévedésbe ejtett ajánlattevőnek semminemű jogot e szakasz nem ád és ezen túl is ki volna szolgáltatva a biztosított a biztosító megtámadási jogának, mint eddig, a nélkül, hogy neki bárminemű védelmére szolgálna az ügynök magatartása.

A legtöbb visszaélés az ajánlatok kitöltése körül követte- tik el. Erre nézve a következő intézkedéseket javasolja a tervezet. Először azt mondja: «ha biztosított fél sem Írni, sem olvasni nem tud, vagy ha a az ajánlat nyelvét nem érti és az ajánlaton jelen volt két tanú nem tanúsítja, hogy az ajánlat a biztosított félnek felolvastatott és az általa értett nyelven meg31