Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 22. kötet (191-195. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 22. (Budapest, 1901)
Gold Simon: A biztosítási magánvállalatokról szóló törvénytervezetről [191., 1901]
29 junk annyi existentia veszélyeztetéséhez, tönkretételéhez: akkor én habozás nélkül az elsőt választom. b) Onámítás, hogy a sok ezer kereskedelmi meghatalmazott valami veszélyt hozhat a biztosítóra. Mire van felhatalmazva a kereskedelmi meghatalmazott? A kereskedelmi törvény 43. §-a, szerint a meghatalmazott jogköre kiterjed mindazon ügyletekre, melyek az ily kereskedelmi ügylet folytatásával járnak és mindazon jogcselek vényekre, melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek. Ez nem jelent annyit, hogy az ügynök biztosítási ügyletek kötésére, közlések tudomásul vételére, elengedésre, storniro- zásra van jogosítva, hanem csak azt, hogy mindazon jogcselekményekre, melyeket a szerzés magával hoz. Ha a kereskedelmi törvény 43. §-ának rendelkezéséből indult volna ki a judikatura, konstruálhatta volna az ügynök hatáskörét, a nélkül, hogy végletekbe kellett volna kalandozni. A gyakorlat azonban nem ebből indult ki, hanem egyrészt a prseconcipiált tételből: a biztosító vállalatok védelmének szükségességéből, másrészről abból a tisztán formalistikus álláspontból, hogy nem meghatalmazott az, a ki nem áll a főnök kizárólagos rendelkezése alatt s aki a főnöktől nem húz előre megállapított fizetést. Itt szem elől téveszti ez az érvelés a különbséget, mely a főnök és alkalmazott)a közti intern viszony megítélése és a harmadik személyekkel szemben való extern jogviszony érvényre jutása közt van. Ha arról van szó, hogy jár-e fizetés, van-e felmondási idő, stb. a felek közt, igaza van annak, aki azt állítja, hogy az ügynök nem alkalmazott. De meghatalmazottnál nem kívántatik sem kizárólagosság, sem függőség, sem állandóság, mert a kereskedelmi törvény 43. §-a szerint a kereskedelmi meghatalmazott az, kit a főnök akár egész üzlete vezetésére, akár üzlete körében bizonyosnemű vagy egyes ügyletekre felhatalmaz. Mikor az írástudatlan vagy abban gyakorlatlan fél az erre legtöbbnyire önként ajánlkozó ügynökre bízza az ajánlat kitöltését, ez nem jelenti, hogy ő bizalmával a ma először látott ügynököt felruházza, hanem csupán azt, hogy a fél belenyug29
