Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
10 bár kifejezését nem tartom egész helyesnek, a jogi technika szempontjából mégis igen szerencsés. Mert nem azt mondja, hogy leszámítandók azok a szavazatok, a melyeket a névjegyzékbe fel nem vett egyének adnak be, hanem azok, a melyeket jogosulatlan egyének adtak be. A névjegyzékbe való felvétel pedig és a jogosultság, feltéve, hogy a jogosultság alatt a választói jogosultságot, tehát a választó hatóságot kell érteni, s nem a szavazásra való jogosultságot, két különböző dolog, mert a névjegyzékbe fel lehet véve olyan is, a ki nem bir választó hatósággal, választói jogosultsággal. Hogy a jogosultság alatt itt nem a szavazásra való jogosultság, hanem a választói jogosultság értendő, annak oka az, mert nem a szavazatok átvételéről van szó, a hol nem foglalhat helyet annak esetleg hosszadalmas bizonyítgatása és megállapítása, hogy ki bir választó hatósággal, hanem szó van a választások érvényességének megállapításáról, a mi maga is hosszadalmasabb bírói eljárás után történik, s azért nincs akadálya annak, hogy ebben az eljárásban a névjegyzék tekintetbe vétele nélkül vizsgáltassák az, hogy ki nem bir választó hatósággal. — Igaz, hogy másrészt a törvény 3. §-ának 15. pontja úgy rendelkezik, hogy megsemmisítendő a választás, ha a szavazás alapjául nem a névjegyzék szolgált, s ennek a rendelkezésnek következtében az állítható, hogy ha nem a névjegyzéken alapuló szavazás érvénytelenítendő, akkor nem érvényteleníthető oly szavazat, mely a névjegyzékbe felvettől vétetett át. Ez az ellentét azonban csak látszólagos, mert a névjegyzék alapján történt szavazás nem azért érvénytelenítendő, mert a szavazatok érvénytelenek, hanem azért, mert a szavazási eljárás szabálytalan volt, azért, mert nem a névjegyzék alapul vétele mellett igen nagy gyanúja forog fenn annak, hogy nem azok vesznek részt a választásban, a kik választó hatósággal bírnak, vagy nem mindazok. Tehát ennek a rendelkezésnek is csak az a czélja, hogy a választásban csak a választó hatósággal bírók vegyenek részt. S hogy a névjegyzék alapján átvett szavazat érvényteleníttessék, ez nem áll ellentétben a 15. ponttal, mert hisz a szavazatok érvénytelenítése más esetben is történhetik, mikor a szavazó a névjegyzékbe fel volt véve, t. i. befolyásolás esetén. Az az ellenvetés hozható fel az általam felállított tétel ellen, 10
