Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
11 jegyzékek érvényessége tárgyában az ország legmagasabb birói testületé a Curia már egyszer jogerősen határozott és így nem hogy a névhelyén való az, hogy — akár a képviselőház, akár a Curia határozzon a választások érvényessége felett, ez a hatóság újra vizsgálja a választói jogosultságot. Ez az ellenvetés azonban nem igazolt, mert először a Curia nem az egész névjegyzék összeállítása tárgyában és így nem mindenki választó hatóságának kérdésében határoz, úgj', hogy a választások érvényességének megbirálásánál még mindig lehetnek olyanok, a kiknek választó hatósága felett a Curia nem nyilatkozott. Másodszor pedig az, hogy a választó hatóság bírásának kérdésében a névjegyzéknek, tehát a szavazás egy eszközének összeállításakor a Curia hatáskörébe tartozik a végérvényes döntés, az nem zárja ki, hogy azért ebbe a kérdésbe a választások érvényességének megbirálására hivatott hatóság belemenjen akkor, mikor a választások érvényességének meg- birálásáról van szó. Csak az következik a Curiának a névjegyzékek összeállítása tárgyában gyakorolt bíráskodási hatásköréből, hogy annak az egyénnek választó hatósága tárgyában, a kinek választó hatósága felett a Curia már egyszer határozott, ezt a határozatot a választások érvényessége tárgyában eljáró hatóság elfogadja, s attól eltérő határozatot ne hozzon, még akkor sem, ha a választások érvényessége feletti bíráskodás magát a Curiát illeti meg. Még egy ellenvetés hozható fel az ellen, hogy a névjegyzékbe felvettek választó hatósága a választások érvényességének megbirálása alkalmával kérdésbe vétessék. Az t. i„ hogy a névjegyzékek elleni felszólalások által meg van adva annak a módja, hogy a jogosulatlanok fölvétele mellőztessék, s hogy a névjegyzék végérvényesen állapíttatván meg, az a következő évre nem változtatható. Ez az ellenvetés azonban, mely teljesen magánjogi felfogáson alapul, azért nem állhat meg, mert a jogosulatlanok felvétele ellen való felszólalás nem egyeseknek a joga, a mely jog bizonyos időben való gyakorlatának elmulasztása maga után vonhatná azt a következményt, hogy a választó jog többé nem érvényesíthető. A névjegyzék elleni felszólalások jogi természetével foglalkozni egy külön előadás számára tartom fenn magamnak s itt csak annyit jegyzek meg, íi
