Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Králik Lajos: A magyar általános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: Illetlen befolyás [183., 1901]
8 fontosabb, mint fentartani azt a jurisdictiót, a bíróságok által már régen kimondottat és fentartottat, a mely szerint ellenőrizni és pártfogolni kell azokat, a kik oly állásban vannak, hogy védelemre szorulnak azok tényei ellen, a kiknek befolyásuk van felettök és a mely tények által a befolyást gyakorló magának előnyöket biztosít. Ezekben az esetekben a bíróságok mindig féltékenységgel mint Lord Eldon mondá — legyőzhetetlen féltékenységgel tekintették az ügyletet». Lord Penzance a Parfitt-Lawless-féle perben ekként nyilatkozik : «Equityben bizonyos személyek, kik bizonyos viszonyban állanak egymáshoz, mint például a szüle és gyermeke, a férj és felesége, az orvos és patiense, az ügyvéd és fele, a gyóntató és a meggyónó, a gyám és gyámolt alá vannak vetve bizonyos vélelmeknek, ha köztük való transactiók hozatnak kérdésbe; és ha adomány vagy szerződés, mely a befolyást tartónak előnyt biztosít, pereltetik az által, a ki a befolyásnak alá van vetve, az equity-biróságok az előbbenire rójják a bizonyítás terhét, hogy az ügylet tisztességesen vezettetett úgy, mintha egymáshoz idegenek lettek volna, hogy a gyöngébbiket nem nyomta illetlenül az erősebbiknek befolyása, vagy hogy a tapasztalatlant nem zsákmányolta ki az érettebb intelligentia. # Kérdés tárgyát képezi, melyek azon személyek, a kik ily bizonyos viszonyban állanak. A felelet rá az, hogy valamint a Chancery bíróság soha sem merte a csalást definiálni, épúgy vonakodott azon személyeket és viszonyokat felsorolni, a kik ellen a megtámadás szükséges. Az eseteket, a melyekben a bíróságok az illetlen befolyást konstatálták, a bíróságok pusztán azon elv alkalmazásából merítik, «hogy ez az elv alkalmazandó mindazon különféle viszonylatokban, a melyekben uralom gya- koroltatik az egyik személy által a másik felett». így a bíróságok alkalmazzák az elvet, figyelem nélkül az előnyt adónak korára vagy kapacitásaira, figyelem nélkül a nyújtott előny természetére. «A hol egyszer bizalmi viszony be van igazolva, ott annak megszűnését csak vagy valami positiv cselekménynyel vagy megszűnésének teljes esetével lehet igazolni.» Nem tekintik megszűntnek a befolyást pusztán a viszony megszűntével, mert a befolyás, a mely ezen bizalmi viszonyból foly, észszerűen még fennállhat. A hol a befolyás a szülőnek vagy 76
