Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Králik Lajos: A magyar általános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: Illetlen befolyás [183., 1901]

9

gyámnak törvényes auctoritásán indult meg, ott az a törvényes auctoritás megszűnte után még egy bizonyos ideig fennállónak vétetik, a míg nincs meg, amint nevezhetnők, a teljes emancipatio, melyben az alávetett szabad és tartózkodás nélkül ítéletet formálhat magának. Szembeötlik, hogy a szabály ezen kiterjesztés nélkül gyakorlatilag jelentéktelen volna.

Általános szabálynak mondják, hogy egy évnek kell elmúlni, hogy az alávetett személyt egészen emancipáltnak lehessen tartani ; ez azonban nem zárja ki azt, hogy az illetlen befolyást egy későbbi időben be ne lehessen igazolni. A mi pedig azt a bizonyítást illeti, a melylyel az apa a nem régiben nagykorúvá vált fiával kötött transactiót mentesíteni akarja, erre nézve kimondatott, hogy az apa «minden körülmények között köteles kimutatni, hogy fia csakugyan szabadon és önállóan cselekedett, hogy fiának megfelelő jogi tanácsadója volt, hogy fia teljesen megértette áldozatának nagyságát és terjedelmét és hogy akarta azt meghozni».

«Es így hasonlag, ha egy ügyvéd vesz vagy kap cliensétől valami előnyt, az equity-biróság elvárja tőle, hogy tudja kimutatni, hogy hivatásszerű állásából nem húzott semmi előnyt; hogy a cliens szabadon egyezkedett vele, teljesen szabadon azon befolyástól, melylyel egy ügyvéd szükségszerűen bír és hogy az ügyvéd annyit tett cliense érdekeinek védelmében, a mennyit megtett volna, ha cliense idegen emberrel szerződött volna.» Az ügyvéd köteles megadni maga ellen minden tanácsot a félnek, a mit megadott volna, ha az harmadik személylyel szerződik. És nem szabad a féllel úgy egyezkednie saját javára, mint azt más emberrel megtehette volna. «A dolgok természetében fekszik, hogy ha az ügyvéd cliensének tanácsot ad, ezen tanácsnak önzetlennek, érdektelennek kell lenni; ő nem adhat neki tanácsot, ha ő vesz cliensétől, a nélkül, hogy mondja, hogy ő a vevő. » Más szavakkal, minden szerződés, melyet felek kötnek, a kik között uberrimas fidei viszony áll fen, megtámadható, ha elhallgat a bizalmat élvező valami olyasmit, a mit hasonló szerződést készítő két idegen fél között semmikép sem köteles közölni a másikkal; és egészen közömbös, vájjon előre megfontolt-e a hallgatás, avagy azért hallgatott, mert a dolgot tévesen nem tartotta fontosnak.

77