Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Králik Lajos: A magyar általános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: Illetlen befolyás [183., 1901]
о чзgy nagyobb intelligentia minden dolus vagy fenyegetés nélkül mindent meg tud tenni. Eendszerint minden tévesztés, fenyegetés nélkül zsaroltatnak meg az áldozatok, kik vak bizalommal voltak; sokszor meg előfordul úgy a tévesztés, mind a fenyegetés, csakhogy titokban, a nagy világ nem tudja meg, a biró elé vinni nem lehet. Mindezen esetekben sem a római tévesztés, sem a fenyegetés nem forog fenn, avagy bizonyítani nem lehet. Azt, hogy a ki előnyt szerzett, körülötte volt mindig az áldozatnak, hogy távol tartott tőle szakszerű tanácsadót, rokonokat, avagy azt, hogy bizalommal volt az áldozat, azt ugyan lehet. Ámde ezek a körülmények még a római uralkodó tan szerint, de még inkább a hazai gyakorlat szerint, elégtelenek a megtévesztés vagy fenyegetés igazolására, és igaz is, hogy csak az életismerct világánál kapják meg igazi értelmöket, a mit pedig figyelembe nem vesznek. Nem kívánatos, hogy ez az új magyar törvénykönyvben is így legyen. Arra kell törekedni, hogy valósággá legyen, a mennyire lehetséges, az az édes remény, melyet a polg. törvénykönyvhöz mi jogászok kötünk és mely abban áll, hogy tisztesség és becsületesség uralkodjanak a hazában. Ne csak az féljen az igazságszolgáltatástól, a ki directe megcsal, megerőszakol valakit, hanem érezze meg a súlyát az az ügyesebb, körmönfontabb intelligentia is, mely óvatosan kerülte a megtévesztés, a fenyegetés fegyvereit, de annál ügyesebben tudta kihasználni áldozatának bizalmát, tájékozatlanságát, szellemi erő hiányát. Németországban a római megtévesztés és fenyegetés uralma alatt, ha voltak is hirdetői a szabadabb igének, igen nehezen tudnak az áldozatnak védelmet adni. Ott causalis nexust kívánnak a megtévesztés és félelem meg a jogügylet között, és ha a causalis nexus helyreállításában egyes tudósok messze is mennek, de in fine nem szabadulnak fel az alól, hogy a causalis nexust igazolni kell. Aggasztó is a jogrendre a befolyás elleni védelem a német polg. törvénykönyv motívumai szerint. Az angol és franczia jogi életé a dicsőség, hogy megtalálta a megtévesztés és a félelem mellett az orvosságot és a szabályozást azokra az ügyletekre, a melyekben a megtévesztés, a megfélemlítés nem nyilvánvaló; megtalálta abban, hogy az erőszak és megtévesztés mellé harmadik bontó oknak felállította 73
