Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Králik Lajos: A magyar általános Polgári Törvénykönyv 991. §-ához: Illetlen befolyás [183., 1901]

az illetlen befolyást, gondoskodván egyúttal a bizonyítási teher szabályozásában arról, hogy az a jogrendre veszélyes ne legyen.

Ismertetni kívánom ezt az illetlen befolyás intézményét, a mint ez Angliában kifejlődött. Pollock művét (Principles of Contract) választom útmutatónak, mert őt tartom a legjobbnak.

Angliában is a római megtévesztés és metus okai a szerződések felbonthatóságának. De harmadiknak az «illetlen befolyású (undue influence) teremtette meg a gyakorlat. Ez a common-lav-han nem igen érvényesül, ép úgy mint nálunk; equity-hen azonban kifejlett rendszere van. Equity-ben nincs szabály, mely hajthatatlanul és mereven megállapítaná, mekkora tévesztés vagy félelem szükséges az egyezmény megdöntésére. A mi minden egyes esetet eldönt, ez az a kérdés, vájjon a cselekvő szabad, önkénynek alá nem vetett egyén volt-e?

Az equity bíróságok a illetlen befolyás»-nak (undue influence) tekintik mindazt a befolyást, mely figyelemmel a felek korára és intelligentiájára, a transactio természetére és az eset körülményeire illetlennek tűnik fel, olyannak, a mely kizárta a szabad és meggondolt Ítéletet. Mindezen esetekben az illetlen befolyás ok a szerződés megtámadására, a kicsalt jogügylet félre- tételére.

«Ezt az elvet alkalmazzák a bíróságok minden esetben, a melyben befolyás szereztetett és visszaéltek vele, a melyben megnyugodtak a bizalomban és meghálálták», mondá Lord Kings- down Smithnek, Kay elleni perében. És ha egyszer meg van állapítva, hogy egy személy, mely uralkodó befolyást gyakorol egy másik felett, ezen befolyás tartama alatt előnyt szerez tőle, akkor vélelmezendő, ellenkező bizonyítás hiányában, hogy ő azt az előnyt ama befolyás segélyével szerezte; nem szükséges, hogy a panaszkodó fél concrete mutassa ki a módot, a melyen a befolyást rá gyakorolták. A mostan tárgyalt szabályok főczélja megakadályozni azt, hogy azok, a kik illetlen befolyás nyomásával előnyöket szereztek az uralmuk alatt álló személyektől, particularis erre vonatkozó üzelmeik titokzatossága által a támadás elől meglegyenek védve. Nagyon is lehetséges, hogy a körülmények, ha teljesen bizonyíthatók lennének, helyreállítanák az erőszak vagy tévesztés tényleges állapotát, úgy hogy azt lehet mondani, hogy az illetlen befolyás — a mint ezt a kifejezést az.

6

74