Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]
13 jegyzi, hogy ő, ki a semmítőszék melletti ügyészi teendőkkel van felruházva, a maga hatáskörében közreműködik a közvádnál, sőt bizonyos esetekben egyenes vádlási és vizsgálati teendői is vannak (hogy ezek milyen esetek, láttuk fent Manginnél). Magának a vádnak vitelére nem ügyel fel, hanem csak azt ellenőrzi, milyen szabályokat követ az ügyészség hivatala gyakorlatában ; nem azt kutatja, hogy egyes bűncselekmények elkerülték-e a vádat, hanem hogy az ügyész alkalmazkodott-e a törvényekhez (Nr. 352). A közvád elejtéséről természetesen csak annyit mond, hogy ennek franczia jog szerint nincs helye. (Vili. k. Nr. 3968.) A franczia eljárás tudvalevőleg Németország egy részében is hatályban volt. Érdekes tehát tudnunk, miként fogták fel a semmítő fórum melletti ügyészség hatáskörét a német irók. Kettőt idézek közülök. Daniels (Grundsätze des rhein u. franz. Strafverfahrens 427. §.) így ír : A semmítőszéki államügyészség meghallgattatik, ez azonban csak «a törvényes rend érdekében lép fel». A másik német írót, Frey-1 (Die Staatsanwaltschaft in Deutschland u. Frankreich) csak egy kifejezése miatt idézem, mely azonban fölötte jellemző. A franczia semmítőszéki ügyész indítványát, melynek neve «conclusions motivées», Frey így fordítja: gutachtliche Anträge (véleményes indítvány). Az olasz bűnvádi eljárás a franczia rendszert követi; ott tehát nincs eltérés a felfogásban. Tanú erre Borsari (Dell’ azione penale), ki Mangint kommentálva, ennek eléhb idézett azon észrevételéhez, hogy a semmítőszéki ügyész indítványa nem vád, ezt jegyzi meg: «Ezt úgy kell érteni, hogy nem indítványoz eljárási cselekményeket, hanem indítványával oly határozatot szorgalmaz, a milyent igazságosnak tart» (84. 1. c) jegyzet); Mangin azon tételéhez pedig, hogy a vádra nem gyakorol irányzó befolyást, ezt a jegyzetet fűzi: «Ez nálunk is így van». (U. o. d) jegyzet.) A mai német irodalmat és judicaturát bátran mellőzhetem. Az ottani ügyészségi szervezet lényegesen eltér a miénktől, a mennyiben a birodalom szövetségi alakjához képest csak a birodalmi törvényszék melletti ügyész (Ober-Beichsanwalt) áll a 51