Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]
12 nem mehet annyira, hogy a főügyészeket a közvád gyakorlásában bárminemű irányzás alá helyezné.» Mondottam már, hogy Mangin könyve alapvető munka. Tekintélye oly nagy, hogy az utána következő irodalom úgyszólván csak reprodukálja főbb tételeit, melyek ez által a szó valódi értelmében közkeletűekké lettek. A részletekre nézve persze a többi Íróknál is akadunk tanulságos nyilatkozatokra. így például Garraud (Précis de droit criminal, 16. kiadás) azt a kérdést, hogy mi jelentősége van a semmítőszéki főügyész felügyeleti jogának, így oldja meg (Nr. 374.): «Ez a felügyelet, melynek mikéntjét és terjedelmét sem törvény, sem szabályzat nem határozza meg, nyilván a törvényalkalmazásra szorítkozik ép úgy, mint magának a sem- mttőszéknek hatásköre .. . E tisztviselőnek nincs hatásköre sem arra, hogy a vádhatóság tagjainak valamely bűncselekmény üldözését meghagyja, sem arra, hogy valamely határozat ellen semmiségi panaszt használjon. Azon kevés esettől eltekintve, a melyekben közvetlenül vádlási vagy vizsgálati cselekményeket teljesít (idéztetnek azon esetek, a melyeket Mangin is felsorol), ő a semmítőszék előtt nem gyakorolja a közvádat. Tesz ugyan indítványokat a semmítőszék elé vitt minden ügyben. De ezekben is csak mint csatlakozó fél hallgattatik meg, mert a semmiségi panaszt az a fél érvényesíti és irányozza, a ki a határozatot megtámadta: az elitéit, a közvádló, a magánfél.» Hélie (Traité de l’instruction criminelle, 2. kiad. 1866) kérdésünk velejét e czím alatt tárgyalja: Kik gyakorolják a közvádat? Válasza ez : A főtörvényszéki főügyészek és helyetteseik, az államügyészek és helyetteseik, bizonyos ügyekben a rendőrbiztosok és a polgármesterek, bizonyos kihágási ügyekben a pénzügyi administratio, a vizi biztosságok, az erdészeti igazgatásnak erre kirendelt közegei. (I. k. Nr. 479.) Azután megjelöli a bűnvádi eljárásnak ama tényezőit, a melyek a közvádnál részint közreműködő, részint ellenőrző tevékenységet fejtenek ki. Ezek : a magánfél, a főtörvényszékek (a melyeknek franczia jog szerint vádutasítási joguk van), az igazságügyminiszter és a semmítőszék melletti főügyész (Nr. 481). Az utóbbiról különösen meg50
