Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Tarnai János: A koronaügyészi hivatal [182., 1901]
11 Kezdem a franczia törvénykezésen, mert az intézmény fran- czia eredetű. De előre kell bocsátanom, hogy a vád visszavonásának kérdésében ebből kevés tanulságot meríthetünk, mert a franczia jogban a köz vád egyáltalában nem vonható vissza s így sem az irodalom, sem a judicatura nem terjeszkedik ki e speciális kérdésre. De ismételve megjegyeztem, hogy a vádtól való elállás csak egyik esete a vád gyakorlásának ; a mit tehát erre nézve a franczia doctrinában találunk, abból a külön kérdésre nézve is levonhatjuk a tanulságokat. Az ügyészségről szóló irodalom alapvető munkája: Mangin, Traité de l’action publique et de l’action civile. Ez a szerző a franczia büntető perrendtartás 2. czikkének magyarázata alkalmából kifejti, hogy a közvád gyakorlása egész terjedelmében a főtörvényszéki főügyészt illeti. (Nr. 87.) A semmítőszéki főügyészség hatásköréről pedig így nyilatkozik (Nr. 103): «Bármily magasak is a semmítőszék melletti főügyész feladatai, azok még sem ruházzák fel az azokat teljesítő tisztviselőt a bűntetteket, vétségeket és kihágásokat üldöző közváddal, sőt még annak irányzásával sem. Ő csak bizonyos meghatározott esetekben vesz abban részt (ilyenekül említi Mangin: a bírák hivatali bűncselekményeinek üldözését; a birókiildés kieszközlését; a jogegység érdekében való perorvoslat használatát; a perújítást). De ezen eseteken kívül, a melyekben a főügyész fővádló (partié principale), ő a perekben csak mint csatlakozó fél (partié jointe) hallgattatik meg; mérlegel, indítványoz, de nem vádol (il estime, il conclut, mais il ne requiert pás).» «Azt mondtam, — így folytatja Mangin, — hogy a semmítőszéki főügyész nem irányozza a közvádat, pedig a X. évi ther- midor 16-án kelt senatusconsultum 84. czikke szerint «felügyel a főügyészekre». De e felügyelet, melynek mikéntjét és terjedelmét semmi szabályzat sem határozta meg, a dolog természeténél fogva csak arra szorítkozik, hogy észrevételeket tehet a főügyészeknek, figyelmeztetéseket intézhet hozzájuk és ha súlyos visszaéléseket tapasztal, ezekről értesíti az igazságügyminisztert». «Nem vonom kétségbe, — így végzi idevágó fejtegetéseit — hogy ez a felügyelet, bár a jelzett módon korlátolt, szorgosan és folytonosan gyakorolva, üdvös hatású; csak azt állítom, hogy 49
