Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
6 vázátok csak a névjegyzékbe felvettektől vehetők át, és hogy a névjegyzékbe felvettektől a szavazás meg nem tagadható, mint helyes és czélszerü nem mellőzhető. Miután azonban a névjegyzékbe való felvételnek nem az a czélja, hogy választó hatóságot adjon olyannak, a ki azzal különben nem bir, vagy választó hatóságától fossza meg az olyant, a ki azzal bir, a névjegyzékbe való felvételnek nem szabad túlmenő hatályt tulajdonítani azon, a mi a czélja. A névjegyzékbe való felvétel nem feltétele a választó hatóságnak; a kimaradás nem a választó hatáságot kizáró körülmény. Ennélfogva a névjegyzék csak a szavazáshoz bocsátásnál használandó eszköz; csak arra való, hogy annak segítségével meg- állapíttassék: kinek az akaratnyilvánítása vétessék át mint választóénak ? A névjegyzékbe való felvétel tehát csakis a szavazatoknak, a választók akaratkijelentésének átvételénél irányadó körülmény, de nem vehető figyelembe a választások eredményének megállapításánál, nem vehető kizárólagos alapul akkor, mikor a választások érvényessége jön kérdésbe, s e czélból állapítandó meg, hogy vettek-e részt a szavazásban olyanok, a kik választó hatósággal nem bírnak, és megakadályoztatott-e olyanoknak résztvétele a szavazásban, a kik választó hatósággal bírnak ? Ezen állításaimnak igazolására szükségesnek tartom a következőket közbeszőni. A választó hatóság, nézetem szerint, nem jogosítvány, nem alanyi jog, mit magánérdekben saját hasznára gyakorolhat valaki, hanem az államhatalomban való részvételre képesség, a mivel közérdekből vannak egyesek felruházva. Ezért nem nevezem a választó hatóságot választói jognak. A választó hatóság mint az államhatalomban való részvételre képesség azt a hatalmat jelenteni, hogy az állam azon tagjai, a kik azzal bírnak, meghatározott formában egy állam- hatalmi szerv megalkotásában: az országgyűlés képviselő házának megválasztásában részt vehetnek. Ha a választó hatósággal bírók meghatározott időben, meghatározott formájú akaratkijelentéseket tesznek abban az irányban, hogy kiket akarnak az országgyűlés képviselőházának tagjául, annak az a hatálya, hogy azok, a kikre nézve ezen akaratkijelentések bizonyos száma találkozik, a képviselőház tagjaivá lesznek, feltéve, hogy arra ké6