Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]

6 vázátok csak a névjegyzékbe felvettektől vehetők át, és hogy a névjegyzékbe felvettektől a szavazás meg nem tagadható, mint helyes és czélszerü nem mellőzhető. Miután azonban a névjegyzékbe való felvételnek nem az a czélja, hogy választó hatóságot adjon olyannak, a ki azzal kü­lönben nem bir, vagy választó hatóságától fossza meg az olyant, a ki azzal bir, a névjegyzékbe való felvételnek nem szabad túl­menő hatályt tulajdonítani azon, a mi a czélja. A névjegyzékbe való felvétel nem feltétele a választó ható­ságnak; a kimaradás nem a választó hatáságot kizáró körülmény. Ennélfogva a névjegyzék csak a szavazáshoz bocsátásnál hasz­nálandó eszköz; csak arra való, hogy annak segítségével meg- állapíttassék: kinek az akaratnyilvánítása vétessék át mint választóénak ? A névjegyzékbe való felvétel tehát csakis a sza­vazatoknak, a választók akaratkijelentésének átvételénél irány­adó körülmény, de nem vehető figyelembe a választások eredmé­nyének megállapításánál, nem vehető kizárólagos alapul akkor, mikor a választások érvényessége jön kérdésbe, s e czélból álla­pítandó meg, hogy vettek-e részt a szavazásban olyanok, a kik választó hatósággal nem bírnak, és megakadályoztatott-e olya­noknak résztvétele a szavazásban, a kik választó hatósággal bírnak ? Ezen állításaimnak igazolására szükségesnek tartom a kö­vetkezőket közbeszőni. A választó hatóság, nézetem szerint, nem jogosítvány, nem alanyi jog, mit magánérdekben saját hasznára gyakorolhat valaki, hanem az államhatalomban való részvételre képesség, a mivel közérdekből vannak egyesek felruházva. Ezért nem nevezem a választó hatóságot választói jognak. A választó hatóság mint az államhatalomban való rész­vételre képesség azt a hatalmat jelenteni, hogy az állam azon tagjai, a kik azzal bírnak, meghatározott formában egy állam- hatalmi szerv megalkotásában: az országgyűlés képviselő házá­nak megválasztásában részt vehetnek. Ha a választó hatósággal bírók meghatározott időben, meghatározott formájú akaratkije­lentéseket tesznek abban az irányban, hogy kiket akarnak az országgyűlés képviselőházának tagjául, annak az a hatálya, hogy azok, a kikre nézve ezen akaratkijelentések bizonyos száma ta­lálkozik, a képviselőház tagjaivá lesznek, feltéve, hogy arra ké­6

Next

/
Thumbnails
Contents