Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]

7

pességgel bírnak. A választó hatóság tehát nem jog, hanem bizonyos liatálylyal összekötött oly nemű felhatalmazottság, a milyen p. o. magánjogi téren a végrendelkezési képesség.

Ennek a körülménynek szigorú jogi felfogás mellett az a következménye, hogy ha oly állampolgár szavazott, a ki bir választó hatósággal, ennek a szavazásnak hatályát el kell ismerni még akkor is, ha az esetleg nem volt a névjegyzékbe felvéve ; és hatályt az olyan állampolgár szavazatának nem lehet tulajdonítani, a ki nem bir választó hatósággal, még ha fel is van véve a névjegyzékbe ; mert a választó hatóság bírásának a névjegyzékbe való felvétel nem feltétele, az abból való kimaradás nem akadálya.

Azonban úgy látszik, hogy ez a következtetés ellentétben van a törvénynek ama rendeletével, hogy a névjegyzékbe foglaltaktól a szavazás meg nem tagadható és hogy csak azok szavazhatnak, a kik a névjegyzékben benfoglaltatnak.

Felfogásom szerint ez az ellentét valóban nem áll fenn, mert, mint fentebb említém, a névjegyzék csak a szavazásnál használandó eszköz, és a választó hatóság bírásának nem feltétele. És habár az imént levont következtetést maga a törvény, sem a választási, sem a választás-bíráskodási, ki nem mondja, az mégis, legalább részben keresztülvihető a nélkül, hogy a törvénynyel ellenkezésbe jönnénk. Hogy ezt kimutassam, a különböző eseteket külön fogom tárgyalni és pedig először azt, midőn választó hatósággal nem biró állampolgár vesz részt a szavazásban.

I. Választó hatósággal nem bírónak, tehát nem választónak részvétele a szavazásban többfélekép fordulhat elő.

a) Ha a szavazatokat átvevő közeg tévedésből vagy szándékosan olyannak szavazatát veszi át, a ki választó hatósággal nem bir, és a ki nincs is a választók névjegyzékébe felvéve.

A szavazatok átvétele ily esetben szabályellenes is, mert szavazatot csak a névjegyzékben foglaltaktól lehet átvenni. A szavazat tehát ilyenkor érvénytelen, s hogy azt megállapítsa mindjárt a szavazat átvétele után, vagy később a szavazatok összeszámolásakor maga a szavazatszedő küldöttségi elnök, s hogy ehhez képest igazítsa ki a szavazás eredményét, annak sem jogi sem ténybeli akadálya nincsen. Ugyancsak megállapít7