Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
о A választások érvényessége feletti bíráskodásban sok alkalom van az egyes kérdéseknek ily eltérő felfogással való megítélésére, azért a választások feletti bíráskodásnál előfordulható két oly kérdéssel kívánok ma foglalkozni, a melyeknél e külöm- böző felfogások érvényesülhetnek. Ez a két kérdés az: 1. hogy mily hatást tulajdonítsunk a választásoknál nyilvánított azoknak a szavazatoknak, a melyeket olyanok adtak be, a kik nem választók, de a kik a választók névjegyzékébe mégis fel vannak véve, és 2. mily hatályt tulajdonítsunk az oly szavazatoknak, a melyeket a névjegyzékbe fel nem vett választók adtak be ? E kérdésekben kívánom ma kifejteni azt a felfogást és annak következményeit, mely nézetem szerint a közjog álláspontjának megfelel. Tisztelt teljes-ülés! A választók névjegyzéke tulajdonképen nem más, mint a választóknak nyilvántartása abból a czélból, hogy a választások alkalmával a szavazásnál gyorsan és könnyen lehessen constatálni, hogy az, a ki a szavazáshoz megjelenik, bir-e választó hatósággal? A névjegyzékbe való felvétel nem feltétele annak, hogy valaki választó hatósággal bírjon, s a névjegyzékből való kimaradás nem zárja ki a választó hatóságot. Ha azonban szem elől tévesztjük a névjegyzék czélját, akkor köny- nyen oly következtetésekre jutunk, a melyek mellett a névjegyzékbe való felvétel választó hatóságot fog adni, és a névjegyzékből kimaradás meg fog fosztani a választó hatóságtól. Mert a választásokról szóló 1874: XXXIII. t.-ez. 73. §-a, és ezzel megegyezőleg a választási bíráskodásról szóló 1899 : XV. t.-cz. 158. §-a értelmében a névjegyzékben foglaltak közül a szavazat senkitől meg nem tagadható, és ugyancsak az idézett szakaszok szerint a választásnál szavazati joggal csak azok bírnak, a kik a választói névjegyzékben benfoglaltatnak. A törvény ama rendelkezésének, a melynél fogva helytelen kiinduló ponttal a választók névjegyzékébe való felvétel választó hatóságot adó körülménynyé válik, meg van a helyes ezélszerűségi oka, mert e nélkül a szavazásnál a választó hatóság bizonyítása és con- statálása csak hosszadalmas eljárással történhetnék akkor, mikor arra sem idő, sem alkalom nincs. A törvénynek tehát az a rendelkezése, a mely szerint sza5
