Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)

Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]

Vavrik Béla elnök:

T. Teljes-ülés!

Ha a t. felolvasó úr úgy fogja fel Schwarz Gusztáv és Yécsey Tamás uraknak felszólalásait, hogy azok egyoldalú magánjogi szempontokat képviselnek, akkor e felfogásában nem osztoz- hatom. Habár egyáltalában nem akarok bővebben a jelen vitába belebocsátkozni, de hangsúlyoznom kell, hogy a hatóság és a jog fogalmának a választás szempontjából annyira különválasztása egymástól, mint ezt előadó úr teszi, lehetetlen, és nem hiszem, hogy ez a megkülönböztetés lényeggel bírjon arra az actusra, a melyről itt szó van. Ha én ezt a választási jogot úgy fogom fel, mint hatóságot, azt tisztán közjogi kötelesség szempontjából kell megítélnem. Az-e? Hogy nem tisztán az, azt a mindennapi tapasztalás bizonyítja. Már a köztudat, ha szabad a kifejezéssel élnem, úgy fogja fel azt, mint oly jogot, a melyet nem szükségképen kell gyakorolnom. Meglehet, hogy nem mindig közérdekből mulasztom el azon jog gyakorlását, de nincs kizárva ez a szempont sem a konkret esetben. Ez már aztán, igaz, hogy subjectiv felfogása annak, a ki ezzel a jogosultsággal bir. Azok a logikai következtetések, a melyeket le méltóztatik vonni, élesek és szabatosak, de inkább magánjogi, mint közjogi értékűek. Jól tudjuk, hogy magánjogi, de legíoképen a közjogi viszonyokat nem a szigorít logikai konsequentiák eredménye szerint kell megbírálnunk és szabályoznunk. Nem egy esetben logikailag inkonse- quentiát követünk el azért, mert valamely közérdek úgy kívánja. Példákat erre bármely országnak és első sorban az angol nemzetnek közjogi életéből fel lehet hozni. Ha már most azt kérdem, hogy a közjogban nincsen-e számos olyan tény vagy vi3*

35