Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 21. kötet (181-190. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 21. (Budapest, 1901)
Polner Ödön: A képviselőválasztások érvényessége feletti bíráskodás egynémely kérdéséről [181., 1901]
4 tikai szempontokból való nem egészen jogászias művelése szintén közrehatott arra, hogy a közjogot magok a jogászi műveltséggel hirók is politikai szemponthói fogják fel, és hogy így a közjogi alkotásokban a nem jogászi felfogás érvényesüljön. A képviselőválasztások feletti bíráskodásról szóló új törvény, a mely törvény a jogi technikának előbbi közjogi törvényeinkénél jóval magasabb fokán áll, ismét több alkalmat nyújt arra, hogy a jurisdictióval a választási jogot jogászias irányban fejleszszék. De nem hallgathatom el abbeli aggodalmamat, hogy e törvényben kimondott bíráskodás — ismét csak a jogi technika szempontjából — egy más irányban vezethet téves útra. Mert ha a közjogot túlnyomólag olyan jogászok alkalmazzák, a kik legfőkép magánjoggal foglalkoznak, azok a magánjog fogalmait viszik be a közjogba; abba a tévedésbe esnek, hogy sok közjogi kategória azonos a magánjogi kategóriákkal. Ez köny- nyen megmagyarázható. Épen azért azonban, mert a választások érvényessége feletti bíráskodás oly testületre van bízva, melynek eddigi hivatása a büntető jogszolgáltatáson kívül főkép a magánjognak az alkalmazása volt, s a melynek közjogi kérdésekkel foglalkozni eddig csak kis mértékben nyílott alkalma, nem esik messze a feltételezés, hogy a Curia a választások feletti bíráskodásban a választási jog egyes kérdéseinek eldöntésénél hajlandó lesz a magánjog fogalmaival gondolkodni. Nem vonok le ezzel semmit e kiváló bírói testületnek magas jogászi színvonalából, és azért azt hiszem, az előbbi kijelentésemet rósz néven venni senki nem fogja; annál kevésbbé, mert hisz még maga a közjogi elmélet is csak az újabb időben kezd a németeknél a magánjogi felfogástól, mely a régi hűbéri és rendi világnak a maradványa, szabadulni. Miután egyes jogi fogalmakhoz különböző következményeket fűzünk, nem mindegy az, hogy bizonyos intézményekről mily jogi fogalmat alkotunk. így p. o.nem mindegy az, hogy az ú. n. választói jogot minek tekintjük ? Magánjogi felfogás szerint a választói jog alanyi jogosítvány, melynek gyakorlására vonatkozólag, ha a magánjog szabályait alkalmazzuk, egészen más következményekre jutunk, mintha azt közhatósági tevékenységre való képességnek fogjuk fel, és arra a közjognak a szabályait alkalmazzuk. 4
