Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Fabiny Ferencz: Semmiségi panasz az esküdtbíróság ítéletei ellen [174., 1900]

asznak. A sommás eljárásban a felülvizsgálat jogköre más- öl tágabb annak következtében is, hogy e törvény 204. §. felülvizsgáló biró, a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított tényálláson felül, a felülvizsgálati eljárásban általa is megállapítható tényállás alapján, a mi anyagi semmiségi oknál a BP. 437. §. szerint kizártnak veendő, itélkezhetik, de a sommás törvény e rendelkezésének is a 197. §. első bekezdésénél fogva ott sem igen lehet gyakorlati jelentősége.

A semmiségi panasz alapján a ténybeli körülmények csak jogi szempontból tétethetvén felülvizsgálat tárgyává, a bűnösség is kizárólag jogi elemére nézve eshetik a felülvizsgálat körébe.

Ha rablás iránti vádnál a bíróság Ítélete szerint azt, hogy a vádlott magatartása vagy ténykedése alkalmas volt-e arra, hogy fenyegető vagy erőszakos, a becsületsértési vádnál, hogy a kifejezés becsületet sértő legyen, ténybeli okokból állapította meg, ez a nézete, még ha téves is, nem bírálható felül, de igenis felülbírálható az akkor, ha annak az alapját, a vádbéli tettnél, ennek a büntető törvény alá vonása czéljából, magának a büntető törvény rendelkezésének helytelen jogi felfogása volt, a minek következménye a büntető törvény téves alkalmazása volt.

Ez a megkülönböztetés, a mely fennáll a felülvizsgálat körébe nem tartozó ténybeli és az az alá tartozó jogi megállapítások között könnyen felismerhető a rendes bíróságok ítéleteinél, mert ezek az indokolásban a tényállás szabatos megállapításánál a vádbeli tettre vonatkozó konkrét ténykörülményeket önállóan és azoknak a büntető törvény alá vonásától elkülönítetten foglalják magukban, s így az is felismerhető, hogy e ténybeli körülményeknek a büntetőtörvény által bütetendő- nek nyilvánított bűncselekmény tényálladéka alá vonásánál a büntető törvény rendelkezései helyesen lettek-e alkalmazva ?

Nem így áll a dolog az esküdtbiróság ítéleténél.

Az esküdtbiróság Ítélete a BP. 375. §. rendelkezése szerint az esküdtek által hozott határozat tartalmán alapszik. Az esküdtek határozata pedig a hozzájok intézett kérdéseknek igenleges vagy nemleges alakban adott válaszszal történt döntést tartalmazza.

A BP. által elfogadott esküdtszéki eljárási rendszer szerint