Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Fabiny Ferencz: Semmiségi panasz az esküdtbíróság ítéletei ellen [174., 1900]
9 azonban az esküdtek nem egyedül a ténybeli körülmények eldöntésére vannak hivatva, hanem a bűnösség kérdésének megoldására is, a miként hogy azt a BP. törvényjavaslatának az indokolása kifejezi; «nemcsak a ténykérdést kell szem előtt tartaniok, hanem a jogkérdésre is figyelemmel kell lenniök, nemcsak azt kell vizsgálniok, hogy mely tények tekinthetők bebizonyítottaknak, hanem a bebizonyított tényeket össze kell hasonlítaniok a büntető törvényben büntetendőnek nyilvánítottal, vagyis más szóval a bebizonyított tényeket a bűncselekmény fogalma alá kell vonniok». Ezek szerint az esküdtek határozatukkal a bűnösséget a maga teljességében, ténybeli és jogi tekintetből döntik el s nemcsak a bizonyítás eredménye felett határoznak, hanem a felett is, hogy az általok bebizonyítottalak elfogadott tények subsu- málhatók-e a büntető törvény rendelkezése alá? Arról határoznak, hogy a vádlott a törvény előtt bűnösnek tartandó-e vagy sem ? Maga a bíróság az esküdtszéki eljárásban a bűnösség megállapítása kérdésénél csak annyiban vesz részt, a mennyiben a bűnösségre szóló verdict esetén a BP. 374. §-a értelmében azt vizsgálhatja, hogy a törvény állapít-e meg büntetést a tettre, a melyet a vádlott a verdict szerint elkövetett a BP. 355. §-ának rendelkezésénél fogva helyesebben kifejezve, a melyre nézve bűnösnek kimondatott és hogy nem forog-e fenn a verdict tartalmát képező kérdések és az azokra adott válaszok szerint valónak elfogadott olyan ok, a mely a törvény szerint a büntethetőséget kizárja, illetőleg megszünteti, de ha ezen eseteket jogi szempontból vizsgálva fenforogni nem látja, a bűnösségre szóló verdict alapján a büntető törvénynek vonatkozó rendelkezése alapján a vádlottat elitélni köteles, mert az a további joga, hogy a BP. 370. §-a szerint a verdict homályossága, érthetlen- sége vagy ellentmondása esetén a helyesbítési eljárást rendelheti el s eredménytelenség esetén az ügyet más esküdtszéki ülésszak elé utalhatja, valamint hogy a 371. §. szerint valamennyi tagjának abbeli egybehangzó meggyőződése következtében, hogy az esküdtek az ügy lényegében a vádlott sérelmére tévedtek, a mikor szintén az ügynek csakis más ülésszak es- küdtbirósága elé utalásnak van helye, kizárólag felfüggesztő ha78
