Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Fabiny Ferencz: Semmiségi panasz az esküdtbíróság ítéletei ellen [174., 1900]
7 Miután tehát а ВТ. 92. és Kbtk. 21. §-nak csak jogi szempontból való téves alkalmazása vagy mellőzése képezheti az anyagi semmiségi panasz alapját, e szakaszok pedig sem azt, hogy mi tekintendő egyáltalán enyhítő körülménynek, vagy mikor tekinthetők ezek nyomatékosaknak vagy túlnyomó számban levőknek, nem tárgyalja, az sem képezhet anyagi semmiségi okot, ha az eljárt bíróság olyan körülményt fogadott el enyhítő, esetleg nyomatékos enyhítő körülményül, mint p. о. a vádlott büntelen előéletét, a mit a Curia eddigi gyakorlata szerint rendszerint még enyhítő körülményül sem szokott elfogadni. Mindezekből kifolyólag a BP. által felállított semmiségi panasz czéljánál, természeténél és rendeltetésénél fogva, az anyagi semmiségi panasz úgy a bűnösség, illetőleg a büntethetőség mint a büntetés kiszabása tekintetében csak az alapon érvényesíthető és a Curia mint semmítő bíróság az anyagi semmiségi ok miatt az Ítéletet kizárólag annak vizsgálata czél- jából bírálhatja felül, hogy a megtámadott itéleletben foglalt tényállás igazolja-e a bíróság által úgy a bűnösségre, büntethetőségre és a büntetésre alkalmazott jogszabálynak alkalmazását, vagy hogy a vádbeli tettnek a büntető törvény alá vonásánál vagy a büntetés kimérésénél mellőzte-e a bíróság a büntető törvénynek oly rendelkezését, a mely arra alkalmazandó lett volna? A kizárólag a jogkérdés felülvizsgálatára irányulható semmiségi panaszban a törvény a büntető ügyekbe a sommás eljárási törvénynek felülvizsgálati intézményével azonos természetű jogorvoslatot hozott be, de ennél még szükebb körben, mert míg a sommás eljárás 185. §. a) pontja értelmébe bármely anyagi jogszabálynak megsértése az ítéletben a felülvizsgálatnak alapját képezheti, addig a BP. 385. §. első bekezdése szerint az anyagi sem miségi ok kizárólag a büntető törvény helyes alkalmazására van korlátozva, úgy, hogy ha a büntető bíróság ítéletében, a büntető törvény szerint egyes büntetendő cselekmény tényálladékának alkotó eleméül elfogadott magánjogi fogalmak megalkotásánál, az anyagi magánjog szabályait esetleg tévesen fogta fel, nem a büntető törvény alkalmazásától eredő ez a jogi tévedése, nem szolgálhat alapul az anyagi semmiségi 71
