Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Fabiny Ferencz: Semmiségi panasz az esküdtbíróság ítéletei ellen [174., 1900]
5 Az ellenkező következtetésre a törvénynek csakis kifejezett ily irányú rendelkezése szolgáltathatna anyagot, de nem esetleg az eléggé nem szabatos szövegezése a törvénynek, a mit a törvény intentiójával megfelelő értelmezése mellett csupán erre döntő befolyást nem gyakorolható redactionalis hibának kell tekinteni. A BP. 385. §. 1. pontjában a), b) és c) pontok alatt megjelölt és felsorolt anyagi semmiségi okok tekintetében a törvény világos szövege nem engedhet kétséget az iránt, hogy ezekben a törvény az Ítélet megtámadhatására olyan alapot állított fel, a mely a bűnesetnek kizárólag a büntető anyagi törvény alá való helyes subsumatióját biztosítja és tartja szem előtt. A büntetés helyes kiszabása szempontjából a BP. 437. §. 2. pontjában megjelölt anyagi semmiségi oknál sem lehet kétséges az, hogy itten is a törvény nem általában a büntetésnek a bűnösség fokának megfelelő helyes mértékben való törvény- szerű alkalmazása czéljából engedi meg a semmiségi panaszt, hanem csupán a törvényben meghatározott büntetési tétel esetleges túlmenése ellen nyújt biztosítékot annyiban, a mennyiben a bíróság nem tartotta meg a büntetés kiszabásánál a törvényben akár általában, akár a törvény alapján megengedett enyhítésnél, átváltoztatásnál vagy súlyosbításnál felállított büntetési tétel határát. Nem olyan világos azonban a kérdés eldöntése a BP. 385. §. 3. pontjában a BT. 92; illetve a Kbtk. 21. §. helyes alkalmazása czéljából engedett semmiségi okra nézve. Már e helyen is kifejezés adatott olyan irányú felfogásnak, hogy e pont alapján a Curiának módjában és jogában áll, a BT. 92. §-ban meghatározott rendkívüli enyhítési jogot a súlyosító és enyhítő körülmények mérlegelésével és azoknak megállapításával akként gyakorolni, hogy ha azt találja, hogy az eljárt bíróság ítéletében az enyhítő körülményeket túlnyomóan megállapította, ámde azok, vagy azok egyrésze a Curia nézete szerint enyhítő körülményekül el nem fogadhatók, vagy ha a bíróság nem állapított meg enyhítő körülményekül olyanokat, a melyek ilyenekül tekintendők, a büntetést a BT. 92. §. feltételei alapján saját belátása szerint a törvény keretén belül felemelheti vagy leszállíthatja. 69
