Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Fabiny Ferencz: Semmiségi panasz az esküdtbíróság ítéletei ellen [174., 1900]
4 támadott ítéletben foglalt tényállás keretén belül, azon ténybeli körülmények alapján, a melyek mint ilyenek az Ítéletben meg vannak állapítva. A megtámadott Ítélet tényállását, ha az hiányos, az ügyiratok alapján ki nem egészítheti, még ha ennek a lehetősége fenforogna is, és a már megállapított tényálláshoz csak úgy férhet hozzá, ha az ítélet megsemmisítésével új eljárást rendel el, a midőn is az eljáró bíróság a 438. §. szerint a Curia megállapításait eljárása és Ítélete alapjául elfogadni lóvén köteles, ehhez képest tartozik tényállását is kiegészíteni. A Curia felülvizsgálati jogkörénél az a kiindulási alap azonban, hogy a Curia a ténybeli körülményeknek mérlegelésére és méltatására hivatva, a gyakorlatban egyedül az anyagi semmiségi okoknál állhat fenn a maga valóságában, mert alaki semmiségi okoknál az ezeknek alapjául szolgáló tényeket, a melyekből egyedül állapítható meg az, hogy lényeges eljárási jogszabály’ megsértésének esete fenforog-e vagy sem, az ügyiratok esetleg a bíróság jelentése alapján mérlegelheti és méltathatja, de itt is csak a mennyiben ily tények megállapítása nem foglaltatik bent a megtámadott Ítéletben, mert az Ítéletben foglalt tényállás alaki semmiségi ok felülvizsgálatánál is feltétlenül irányadó. Ezek szerint tehát, miután a kifejtettek alapján nézetem szerint nem lehet kétséges az, hogy a BP. 437. §. rendelkezéseinél fogva a Curiai felülvizsgálati jogkörének gyakorlatában a megtámadott Ítéletben megállapított tényállást a semmiségi panasz elintézésénél irányadóul elfogadni köteles és anyagi semmiségi okra alapított panasz esetén ki van zárva az, hogy akár a bizonyítékok mérlegelésébe, akár a körülményeknek ténybeli méltatásába bele mehessen, az sem lehet előttem kétséges, hogy a BP. 385. §-a, a mely azt az alapot, a melyen az Ítélet az anyagi jog szempontjából megtámadható, az anyagi semmisógi okoknak taxativ felsorolásával megjelöli, gyakorlati alkalmazásában helyesen értelmezve csak úgy lesz,1 ha az abban az anyagi büntető törvény jogszabályaira fektetett megtámadási alap nem terjesztetik ki azon a jogkörön túl, a melyen a semmiségi panasz elintézésére hivatott bíróság a 437. §. rendelkezése értelmében magában az ügyben biráskododni hivatva van. 68
