Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
21 sem Beschlüsse aber ist das angefochtene Urteil bereits beseitigt. Der § 413, welcher seinem Wortlaut nach die Aufhebung des angefochtenen Urteils erst auf den Schluss der neuen Haupt- verbandlung verlegt, ist anerkanntermassen inkorrekt redigiert.* Számunkra azonban, sajnos, nem szolgálttal vigasztalásul, hogy B. Р.-unk e nagy elvi botlása a német törvény szerkesztési hibájából ered. Az vitátlanúl áll, hogy az újrafelvételi kérelem nincs befolyással az Ítéletre és annak végrehajthatóságára, másrészt azonban kétségtelen, hogy az újrafelvételt elrendelő határozat az első Ítélet alapjait vonja tagadásba és az egész ügyet visszahelyezi abba a stádiumba, melyben ítélethozatal előtt volt. Épen a B. P.-unk által elfoglalt álláspont, mely szerint az újított ügyben eljáró bíróság nem felebbviteli fóruma az alapperben utoljára ítélkezettnek, feltételezi, hogy az újított perben eljáró bírák és esküdtek az új tényállás és új bizonyítás alapján ítéljenek, a mi nem lehetséges, ha tevékenységük egy még hatályban levő Ítélet tényállásának megdöntésere szorítkozik. Az újított perben eljáró bíróság tehát nem helyezheti hatályon kívül s nem tarthatja fenn hatályában az alapperbeli Ítéletet. Egész működése és az azt megelőző eljárás azon alapszik, hogy az előbbi Ítélet megdőlt. Megdőlt pedig akkor, midőn a perújítást elrendelő határozat elismerte, hogy az alapperbeli Ítélet ténybeli alapja az anyagi igazsággal ellenkezik, tígylátszik a B. P. maga is felismerte álláspontjából a logika hiánya folytán bekövetkezhető veszedelmeket s ezek részbeni elhárítására két vészszelepet nyitott: az egyik a B. P. 453. §-ában van, mely már az újrafelvételnek az elitéit javára történt indítványozásakor engedi meg az alapítélet végrehajtásának felfüggesztését, még pedig «az újrafelvétel kérdésében . hozandó elsőfokú érdemleges határozat meghozásáig», a miből épen az látszik következni, hogy az újrafelvételt elrendelő végzéssel az alapitélet amúgy is megdőlvén, annak végrehajtását továbbra is felfüggeszteni felesleges. E consequentiát azonban a B. P., sajnos, nem vonja le. A másik vészszelepet a B. P. 458. §-ában találjuk, mely szerint ha az újrafelvétel a felmentett vagy elitéit terhére van elrendelve : a biróság az előzetes letartóztatás, * Ugyanígy Schwarze a Holtzendorff: Handb. d. Strafpr. II. 347.1. 63
