Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)

Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]

20

büntető parancs sajátos természete, részben az alája eső ügyek csekély jelentősége miatt nem enged újrafelvételt, mert a perújítás lehetősége különben sem hatálya a jogerőnek. Minthogy B. P.-nnk a büntető parancs körét a németnél is szőkébbre szabta és a B. P. 535. §-ra jogerőről egyáltalán nem szól, a német törvényre vonatkozó argumentumok nálunk még fokozottabb mértékben indokolják a perújítás kizárását a büntető parancscsal elintézett ügyekben.

D)« Ama kérdés, hogy az újrafelvétel elrendelésével hatályon kívül helyezendő-e az előző ítélet vagy sem, még a vitásak közé tartozik. A franczia, olasz, belga, németalföldi és osztrák az előbbit fogadták el, mig a német B. P. 413. §-a az előző Ítéletnek érvényben hagyását vagy hatályon kívül helyezését az új főtárgyaláson hozandó ítéletnek tartotta fenn.» Ezeket mondja a B. P. min. indokolása (670. 1.). B. Р.-unk tehát nyilvánvalóan a német törvényt akarta követni, midőn a 453. §-ban kimondja, hogy az Ítélet végrehajtását sem az újrafelvétel elrendelése iránt tett indítvány, sem az újrafelvétel elrendelése nem akadályozza és nem szakítja félbe. Csakhogy e pontban egy kis malheur érte a törvényt, mert a német B. P., melyet támasztékul állított ingatag álláspontja mellé, ez esetben felmondja a szolgálatot. Nem szívesen hivatkozom auktoritásokra s ez esetben is csak a rövidség kedvéért idézem Birkmeyert,* a ki a német törvényről ezeket mondja: «Wenn das Gericht den Antrag für formell zulässig und materiell begründet erachtet, so verordnet es «die Wiederaufnahme des Verfahrens und die Erneuerung der Hauptverhandlung». Mit diesem Beschlüsse tritt eine Art von in integrum restitutio ein : die Sache wird zurückversetzt in die Lage, in welcher sie sich unmittelbar vor der früheren Hauptverhandlung befand, d. h. also in das Stadium der Vorbereitung der Hauptverhandlung. Der Beschluss ist also analog denjenigen Beschlüssen, welche in den verschiedenen Instanzen zur Vorbereitung der Hauptverhandlung hinüberleiten : dem Beschluss, das Hauptverfahren zu eröffnen, in der ersten Instanz, dem Beschluss des Bechtsmittelgerichts, dem Bechtsmittel seinen Lauf zu lassen, in der Berufungs- oder Bevisionsinstanz. Mit die* Strafprozessreclit 739. 1.

62