Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
t9 előbbi ítéletben meghatározott büntetésnél súlyosabb nem szabható ki. Az ítélet maga a törvény szerint (462. §.) kétféle lehet t. i. a biróság vagy fentartja hatályában az előbbi ítéletet vagy egészben, illetőleg részben hatályon kívül helyezi és új Ítéletet hoz. Hogy e rendelkezést miért tartom alapjában elhibázottnak s a B. P. alapelveivel ellenkezőnek, az kitűnik azokból, a miket előadásom befejezéséül az újrafelvétel hatályáról mondandó vagyok. Mielőtt azonban erre térnék, az újrafelvétel két specialis esetéről kell megemlékeznem. Az egyik hivatalbóli újrafelvé- telnek volna nevezhető és a B. P. 442. §-ábau jut kifejezésre, noha a B. P. indokolása szerint (653. 1.) a jogegység érdekében használt perorvoslatot nem látszott ajánlatosnak odáig kiterjeszteni, mint az osztrák B. P. 292. §-a, mely szerint belőle az új- rafelvételnek kivételes alakja fejlődnék, mégis a B. P. 442. §-ának utolsó bekezdése azokra a jogerős határozatokra, melyekben nem a Curia határozott utolsó fokban (B. P. 441. §. 3. bek.), perújítás in optima forma. E szerint ugyanis a vádlott a törvény megsértésével volt elitélve, a kir. Curia őt felmentheti, vagy büntetését enyhítheti; hatáskör hiánya esetében pedig az ítéletet megsemmisíti és az ügyet az illetékes hatósághoz utasítja. Az újrafelvetel másik specialis esete, a járásbirósági ügyben használt perújítás. Az újrafelvétel feltételei ugyanazok, melyeket előadtunk. Az eljárás azonban egyszerűbb. A járásbíróság ugyanis, a mennyiben az indítványt alaki hiányoknál (454. §.) fogva visszautasítandónak nem találja, tárgyalást tűz ki és err megidézi az érdekelteket, az ajánlott új tanukat és szakértőket, valamint a már kihallgatottak közül azokat, kiknek vallomását, illetőleg véleményét az indítványozó megdönteni kívánja. A járásbiróság a tárgyalás eredménye alapján közbenszóló végzés nélkül, azonnal az ügy érdemében ítél. A megtámadott ítéletet vagy hatályában fentartja, vagy egészben, illetőleg részben hatályon kívül helyezi és új ítéletet hoz. Egyáltalán nem intézkedik a B. P. arról, hogy büntető parancs ellen van-e helye újrafelvételnek, hanem e kérdést is a «megfelelően alkalmazan- dóság» jótékony generalis köpenyegével takarja be. A német B. P. szerint az ellenmondással meg nem támadott Strafbefehl hatálya egyenlő a jogerős ítéletével, de a gyakorlat részben a 2* 61
