Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
18 A most előadottakon kívül minden egyéb esetben főtárgyalást kell rendelni, de esküdtbiróság elé csak akkor, ba az újrafelvételnél oly kérdés döntendő el, mely felett az esküdt- birósági főtárgyalás vonatkozó szabályai (B. P. 355—360. §§.) szerint az esküdteknek kell határozni. E szabályokat az újra- felvételi okokkal egybevetve, az esküdtek alkalmazása csak akkor látszik mellőzhetőnek, ha a perújítást azon az alapon kérik, hogy ugyanazon bűncselekményre nézve több Ítéletet hoztak. Ez esetben tehát az alapperben esküdtbiróságilag elintézett ügyet az a törvényszék fogja újrafelvétel után elbírálni, mely mellett az esküdtbiróság működik. Felmerül itt azonban a kérdés, hogy az újított perben hozott ítélet ellen felebbezés- nek vagy semmiségi panasznak van-e helye ? Az előbbi mellett szól, hogy a semmiségi panasz legis ratione csak az esküdtszék közreműködésével hozott Ítélet ellen irányulhat, az utóbbit, t. i. a semmiségi panasz használatát az támogatja, hogy a perújítás az eredeti hatáskör consequentiáin nem változtathat és hogy a B. P. 352. §-a alapján az esküdtbiróság által az esküdtek meghallgatása nélkül hozott ítélet ellen is semmiségi panasznak van helye. Az újított perben tartott főtárgyalásra általában az alapperbeli főtárgyalási szabályok nyernek némi eltéréssel alkalmazást, így mindenekelőtt a bíróság megalakítására az a szabály, hogy az alapperbeli ítélet hozatalában résztvett biró lehetőleg mellőzendő. Az 1884-iki — rendszerint sajnosán figyelmen kívül hagyott — I. M. rendelet ennél tovább ment s a B. Р.-ban az ösz- szeférhetetlenség kötelező kimondása már csak azért is indokolt lett volna, mert az esküdtre nézve az, hogy valamely ügyben már mint esküdt működött, semmiség terhe alatt figyelembe veendő kizáró ok. Az esküdtbiróság előtt tartott új főtárgyaláson az egész bizonyítást ismételni kell, ha azonban az új főtárgyalás nem esküdtbiróság előtt tartandó, úgy csak az a bizonyítás veendő fel, mely az újrafelvétel iránt tett indítványnak és az ítélet megtámadott részének alapjául szolgál. A bizonyítás közvetlenségének szabálya alól kivétel, hogy a már ki nem hallgatható terhelt, tanú vagy szakértő vallomásának felolvasása meg van engedve. Az eddigi gyakorlattal egyező korlátozó szabály, hogy az elitéit javára elrendelt újrafelvétel esetében az 60
