Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
17 jelölésével megnyitja a tárgyalást, ezt követi az előadónak az újrafelvétel keretéhez mért előadása, tehát a bíróság csak az indítvány keretében mozoghat.* Ezután az újrafelvételt indítványozó tesz előterjesztést, mire az ellenfél válaszol. Bizonyítás felvételének nincs helye s a bíróság a felek meghallgatása után zárt ülésben határoz, végzését pedig azonnal, de legkésőbb három nap alatt kihirdeti. Ha az újrafelvételi kérelem valamely kellékének hiánya csak a tárgyaláson derül ki vagy ha a felhozott új tényt kellő bizonyíték nem támogatja, a bíróság a perújítási kérelmet elutasítja. Az elitéit, illetőleg felmentett terhére újrafelvételt rendelő végzés ellen csak ez vagy a helyette jogosított élhet felfolyamodással. Minthogy a törvény csak az elitéit javára elrendelt perújítás ellen zárja ki a perorvoslatot, ebből következőleg az in melius kért újrafelvételt megtagadó végzés ellen felfolyamodás használható. Az újrafelvételnek helyt adó végzésben rendszerint új főtárgyalást is kell rendelni, két kivétellel, két esetben ugyanis a bemutatott, illetőleg a vizsgálóbiró által beszerzett bizonyítékok alapján is lehet Ítéletet hozni: 1. ha az elitéit, kinek rehabili- tatiója végett a perújítást használták, már meghalt — feltétlenül; 2. ha a beszerzett bizonyíték elég alapot nyújt az elitéit felmentésére vagy büntetésének leszállítására, feltéve, hogy az ügyészség ezt kifejezetten elismeri és az elitéit a főtárgyalás megtartását nem kívánja. A főtárgyalás és a rehahilitatio nyilvánosságát az pótolja, hogy a hozott ítéletet bármely érdekelt kérelmére a hivatalos lapban az állam költségén, más lapban pedig a kérelmező költségére közzé kell tétetni. A «bis dat qui cito dat» perújítási alapelvénél fogva csak örömmel üdvözölhetjük aB. P. most vázolt rendelkezését. Csak egy korlátozást tartottam volna szükségesnek az alapperben eldöntött magánjogi igényre vonatkozólag, melyet a főtárgyalás nélkül hozott Ítéletben már csak azért sem tartok perturbálhatónak, mert a B. P. 461. §-a szerint az újított perben tartott főtárgyalásra, a menynyiben a magánfelet az előbbi Ítélet szerint magánjogi igény illette, a magánfél elhalálozása esetén annak örököseit rendeli a főtárgyalásra megidézni. * Balogh, Illés, Vargha: Kommentár, IV. 165. 1. 59 2
