Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
A fuvarozási jogban tehát,eltekintve avasúti fuvarozástól, a fuvarlevél kiállítása csak a fuvarozó kivánatára kötelező. A fuvarlevél tartalmát kereskedelmi törvényünk (395. §.) pontonként sorolja fel; ezen felsorolás azonban nem taxativ, mert a fuvarlevél a szerződés bizonyítékául szolgál akkor is, ha ezen összes pontokat nem tartalmazza. Az új német k. t. (426. §.) a rendes fuvarlevél kellékeit a vasúti fuvarlevél kellékeivel (B. E. 6. ez. ésÜ. Sz. 51. §.) azonosítja, a mit annál is inkább követhetünk, mert a német k. t. is a fuvarlevélnek csak rendes, de nem kötelező kellékeit sorolja fel («soll enthalten»). Természetes, hogy a fuvarlevél lényegének mint az árút kisérő és a feladó által a czímzetthez intézétt okiratnak a fuvarlevél tartalmában is kifejezésre kell jutnia. A fuvarlevél adatainak valóságáért és helyességéért a feladó felelős, kimondja ezt a b. e. (7. ez.) és ki kell fejeznie az új törvénynek is. Megfelel ez különben azon alapgondolatnak, melyen k. tvünk 396. §-ais alapszik, midőn t. i. a kisérő iratok helytelenségéből eredő kárért a feladót teszi felelőssé. A fuvarozási jog legvitatottabb és legfontosabb kérdése az, hogy mily terjedelmű legyen a fuvarozó felelőssége és kártérítési kötelezettsége. Annál részletesebben kell e thémával foglalkoznom, mert az új német k. t. e kérdésben törvényünktől eltér. Különbözik pedig a felelősség mindhárom irányában: először az árú megsérülése vagy elveszése, másodszor a fuvaridő elmulasztása esetében, harmadszor a fuvarozásban alkalmazott személyek tekintetében. Kereskedelmi törvényünk (398. §.) felelőssé teszi a fuvarozót azon kárért, mely az árút sérülés, vagy elveszés által éri. Ezen felelősség alól kivétel a fuvarozó javára csak akkor tétetik, ha a kár az árú természetes minősége, a begöngyölésnek kívülről fel nem ismerhető hiányai, vagy erőhatalom (vis major) következtében állott be. Az új német k. t. (429. §.), valamint az olasz k. t. (400. §.) a fuvarozót akkor teszi felelőssé, ha nem tudja bebizonyítani, hogy a kárt a rendes fuvarozó gondosságával el nem háríthatta .* Látjuk tehát, hogy ezen két álláspont * Ily értelemben magyarázandó az új német k. t. 429. §-ának ezen kifejezése: «Es sei denn dass der Verlust die Beschädigung oder 5
