Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
8 eső más megszegését követte el és nincs kizárva az, hogy ezek a bűncselekmények az Ítéletre befolyással voltak. A felmentett, illetőleg elitéit terhére használt perújításnak csak akkor van helye, ha feltehető, hogy a vesztegetés vagy a hivatali kötelesség megszegése a vádlottra nézve kedvező Ítéletre befolyással volt. A «nincs kizárva» és «feltehető» közötti fogalmazási különbség mint a vádlott javára billenő nem kifogásolható, másrészt azonban mivel sem indokolható az, hogy a törvény a pro reo használt újrafelvétel feltételeinek megállapításánál «az esküdtszék határozatának hozásában részt vett esküdt»-ről, az ellenkező esetben pedig (449. §. 2. pont) általában «valamelyik esküdt» megvesztegetéséről beszél, a mi grammatikus értelmezés mellett még azt sem zárná ki, hogy a határozathozatalban részt nem vett pótesküdt megvesztegetése miatt a vádlott terhére perújítás használtassák. Nem érthetek azonban egyet Fayer tanár úrral,* a ki a közvádló megvesztegetését szintén ide kívánná vonni, minthogy a közvádló eljárása és indítványa a bíróságot nem köti és kötelességszegése nagyobbrészt csak a vádlott javára szolgálhat.** Természetes és a B. P. 451. §-ában kifejezésre is jut, hogy a perújításra alapul szolgáló eddig felsorolt bűncselekmények a perújítással szemben prseiudicialis kérdések, tehát az újrafelvétel iránt előterjesztett kérelem csak akkor tárgyalható, ha az újrafelvétel okául felemlített bűncselekmény jogerős büntető ítélettel megvan állapítva, vagy miatta a bűnvádi eljárás nem bizonyíték hiányában, hanem valamely más okból nem volt folyamatba tehető, illetőleg ítélettel befejezhető. 3. Az in melius és in pejus használható újrafelvétel közös feltételei közt a harmadik, mely voltakép a perújítás generális esete és az előző két esetet is magában foglalja, olyan új tény vagy bizonyíték, mely magában vagy az előbbi eljárás alatt felhozottakkal kapcsolatban az elítéltnek nem bűnösségét illetőleg a felmentettnek elitélését vagy az elitéltnek a büntető törvények enyhébb, illetőleg súlyosabb rendelkezése alá eső bűncselekményben való bűnösségét valószínűvé teszi. A nóvumok kérdése ma már * Vezérfonál 333. 1. ** V. ö. S. Mayer: Commentar z. őst. Strafprozesse IV. 399. 1. 50
