Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Vámbéry Rusztem: Az újrafelvétel a bűnvádi perrendtartásban [173., 1900]
7 hol, úgy épen a megszüntető végzés elleni perújításnál követelik meg fontos érdekek, hogy a terheltet, a ki ellen annyi bizonyíték sem merült fel, a mennyi a főtárgyalás elrendeléséhez szükséges lett volna, puszta sejtelmek alapján újabb zaklatásnak ki ne tegyük. Hozzá járul ehhez, hogy az újrafelvételi indítvány felett, szükség esetén az újabb bizonyítéknak kiküldött biró által való felvétele után a megszüntetett ügyre nézve illetékes első fokú bíróság tárgijalás nélkül határoz, tehát a terheltnek az ellene felhozott új bizonyítékra még nyilatkozni sincs módjában. Részemről a B. P. ez utóbbi intézkedését a vádelv és a felek perbeli egyenlősége flagrans sérelmének tartom, melyen csak a legmesszebbmenő óvatosságot szem előtt tartó bírói gyakorlat segíthet. Kevesebb kifogás alá esik, de azért nem kifogástalan a B. P. XXI. fejezetének az a része, mely a jogerős ítélettel befejezett bűnvádi eljárás újrafelvételéről, tehát a sajátképeni perújításról rendelkezik. Szólanunk kell itt a) az újrafelvétel feltételeiről; b) arról, hogy kik élhetnek újrafelvétellel; c) az újrafelvételi eljárásról és végül d) az újrafelvétel hatályáról. A) Az újrafelvétel eseteinek meghatározásánál vezérelv, hogy az adatok újak és lényegesek, tehát olyanok legyenek, melyek még nem voltak bírói cognitio tárgyai s melyek az alapperben keletkezett birói meggyőződés megdöntésére alkalmasaknak látszanak. A B. P. 446. §-a az elitéit javára, a B. P. 449— 450. §§-ai az elitéit terhére használható újrafelvétel feltételeit taxatíve felsorolják. Úgy az elitéit javára, mint terhére alapul szolgálhat a perújításnak: 1. az alapperheli bizonyíték hamis volta, feltéve, hogy a hamis bizonyítéknak az ítéletre befolyása lehetett. A B. P. felemlíti a hamis vagy a hamisított okiratot, a hamis tanuzást vagy a hamis szakértői véleményt, de hallgat a birói szemle tárgyának meghamisításáról, noha ez szakértői szemle nélkül is eszköze lehet a bizonyításnak s nem lévén felemlítve a kiterjesztő birói gyakorlattól függ, vájjon ily esetben megengedi-e a perújítást. 2. Helye van újrafelvételnek, ha az itélőbiróságnak valamelyik tagja vagy a vizsgálóbíró, illetőleg az esküdtszék határozatának hozásában részt vett esküdt meg volt vesztegetve, vagy ha közülök valamelyik az eljárásra vonatkozólag hivatalos kötelességének a büntető törvények alá 49
