Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
:i7 Mind ezekből látható, a fél nem számíthat teljes kártérítésre, sem elveszés és sérülés, sem késés esetén. Ennek correc- tivuma a szállítási érdek bevallása, melyet a b. e. mindkét esetre egyenlŐ8Ített. Érdekbevallás esetén, melyre a feladó kötelezve nincs, külön dijpótlék fizetendő. Az árú elveszésénél az érdekbevallás folytán a kártérítés nem terjed pusztán a feladási hely értékéig, hanem végső határa = feladási helyértéke + bevallott összeg, késés esetén pedig kárbizonyítás nélkül a fuvardíj, kár igazolása mellett a bevallott érdek összegéig terjedhet. Az érdekbevallás jogi természetét Bosenthal úgy határozza meg (Eisenbahnfrachtrecht 229. 1.), hogy ez a fuvarozási szerződéshez csatlakozó (accessorius) biztosítási szerződés. A biztosítás példája sok analógiát mutat ugyan, de a különbség az, hogy míg a biztosításnál a biztosító oly eseményért ígéri a vagyoni hátrány megtérítését, melyért eredetileg nem felelős (KT. 463. §.), addig itt a biztosító (vasúttársaság) tulajdonképpen törvény erejénél fogva is felelős és ezen accessorius szerződés megkötésével csak a kártérítés tör- vényszerüleg megállapított mértékén túl Ígéri a bebizonyított kár megtérítését.'*1 Az érdekbevallási dijpótlékot némelyek, így Poinsard, (Des transport internat. par chemin de fér 53.1.) kifejezetten biztosítási díjnak, prime d’assurance-nak is nevezik, de ezen elnevezés csak hasonlatképpen használható, mert a dijpótlék a b. e. külön szabályzata alatt áll és így erre a biztosítási jog szabályai úgy sem alkalmazhatók. Mindazonáltal az érdekbevallásnak, nézetem szerint, épen ezen a biztosításhoz rokon jellegénél fogva nemcsak annyiban van nagy fontossága, hogy a feladónak a lucrum cessans biztosítását lehetővé teszi, hanem annyiban is, a mennyiben a fuvarozási ügylettel a biztosítás egy nemét kapcsolta össze. Nem a jelen, hanem a jövő törvényhozásáról szólok akkor, midőn azon nézetnek adok kifejezést, hogy ezen intézményben csirája rejlik az általánosan kötelező, a fuvarozási szerződéssel kapcsolatos internationális szállítási biztosításnak, * A kárbizonyftás nélkül járó kötbér az érdekbevallás folytán magasabb (kétszer akkora) lesz. 37
