Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
38 melynek alapján a fuvarozó qua biztosító még a vis major-ért is felelőssé tehető.1 Át fogja venni az új törvény a b. e. (35. ez.) és az ü. sz. (81. §.) szabályozását az ú. n. kártérítési maximat tételekre vonatkozólag, melyeknek megállapítására kereskedelmi törvényünk 429. §. 1. p. is feljogosította a vasutat. A b. e. és az ezt követő új német keresk. törvény (461. §.) törvényünkkel szemben helyes szigorítást tartalmaznak, a mennyiben ily maximális tételek alkalmazását csak oly kivételes díjszabások esetén engedik meg, melyek az egész szállításra árreductiót tartalmaznak. E szerint tehát a vasút kártérítését csakis akkor reducálbatja ilykép, ha a szállítási díjtételek a rendesnél kisebbek.8 E szerint tehát az új k. t.-ben a kártérítés mérve négyféleképen lesz megállapítva: 1. a reducált kártérítés kedvezőbb szállítási feltételek mellett; 2. a rendes kártérítés ; 3. a fokozott kártérítés érdekbevallás mellett; 4. a teljes kártérítés, a vasút vagy alkalmazottainak csalárdsága, vagy vétkes gondatlansága miatt.8 Már fentebb utaltam arra, hogy a vasutaknak ú. n. «megengedett korlátozásai» az új törvényben mint a rendes felelősség alól még szerződési dispositio hiányában (és ellenében) is megállapított kivételek fognak szerepelni. Ily értelemben szövege- zendő k. tvünk. 425. §-a is, mely a felelősség terjedelmét a nyitott kocsikon való fuvarozás, hiányos göngyölés, a feladót vagy átvevőt terhelő rakodás esetén sajátszerü minőségüknél fogva romlásnak kitett árúknál, elő állatoknál és kísérettel ellátott. 1 2 3 * * * 1 Megjegyzem, hogy egyes vállalatok (pl. a Dunagőzhajózási társaság) a szállítás bizonyos neménél üzletszabályzataik által meghonosítottak a fuvarozási szerződéssel kapcsolatos kötelező biztosítást. 2 Érdekes kérdés, hogy az ily reducált tételek alkalmazásánál mily mértékű kártérítésre köteles a vasút az áru sérülése esetén. Eddigi praxisunk alapján a törvénybe is felveendő az, hogy sérülés esetén oly kártérítési összeget tartozik a vasút fizetni, a mily arányban a maximális tétel a tárgy értékéhez állott, épúgy mint k. tvünk 478. §. 2. bek. a biztosítási kártérítésnél megállapítja. 3 íme a kereskedelmi jog a fuvarozási ügylet szabályozásánál visszatért az o. p. tkvben 1324. §. kifejezett fokozatos kártérítési elvhez, melytől a modern törvényhozások, így a német p. t. kv. 246. §. is eltértek. 38
