Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 20. kötet (172-180. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 20. (Budapest, 1900)
Baumgarten Sándor: A kereskedelmi törvény II. rész ötödik czimének revisiója (A fuvarozási ügylet) [172., 1900]
32 válhatnának. Még feltűnőbb az átvevő aránytalan helyzete, ha szem előtt tartjuk, hogy az átvevő gyakran már a fuvarozás megkezdése előtt ad ellenértéket az áruért és így a viszonszol- gáltatásra irányuló jogos érdeke a feladó utasításától függ. Ezen aránytalan helyzet hathatós correctivuma a fuvarlevél másodlat kiállítása, mely negative ép oly eredménynyel jár, mintha feladási vevény állíttatott volna ki. Vagyis mig a feladási vevény birtokosa feltétlenül rendelkezhetik az áru felett és más, mint ennek birtokosa egyáltalán nem rendelkezhetik, addig a fuvarlevél másodlat a feladási vevény következményeinek csak negatív oldalával jár, a mennyiben korlátolja a feladó rendelkezési jogát, a nélkül, hogy a fuvarlevél másodlat birtokosának feltétlen rendelkezési jogát elismerné. Ez alapon tehát, ha az átvevő kiköti, hogy a fuvarlevél másodlat rögtön az áru feladása után neki küldessék el, ezzel a feladó utasítási joga ki van zárva és az áru, mivel most már útközben sem rendelkezhetik, a kijelölt átvevőhöz jut (kinek jogos érdeke ezzel teljesen meg van óva).* A feladó rendelkezési jogát fuvarlevél másodlat kiállítása esetén az üzletszab. 64. §-a határozza meg, mely a b. e. 15. czikkének intézkedéseit veszi át. E szerint ezen rendelkézés csak oly feltétel alatt vétetik tekintetbe : ha 1. a fuvarlevél másodlat felmutattatik; 2. ha az ily rendelkezés a felvételi állomás köz* A fuvarlevél-másodlat kötelező kiállításának intézményében benn rejlik azon elismerés, hogy a kereskedelmi forgalom a rakjegytől korántsem idegenkedik és nem tartom kizártnak azt, hogy a rakjegy a mint a tengeri forgalomban, úgy a vasúti fuvarozás terén is meg- honosulhat. Hogy ezen tendenezia egyes törvényhozásokban már érvényre jutott, kitűnik pl. az olasz kér. t. 392. §-ából, mely szerint a fuvarozó által aláirt másodlat giro-papir jellegével bir. Azon irányzat, hogy a fuvarlevél-másodlat a rakjegy dologjogi minőségével felruház- tassék, különben a kereskedelmi érdekeknek is megfelel, sőt a kereskedői körökben is élénk visszhangra talált; így 1878-ban, midőn a b. e.-en a német álláspont elfogadásával lett a fuvarlevél-másodlatnak pusztán negativ hatálya kimondva 20 német kereskedelmi kamara a birodalmi tanácshoz intézett beadványában (lásd Riesser Goldschmitt: Zeitschrift Beilageheft zu Bd XXXIII, S. 100) a kereskedelmi világ azon kívánságát fejezi ki, hogy a berni conferentia átruházható transport jjapirt tegyen kötelezővé. 32
